Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1975-04-22
r~ ■ ----------------------------------------------! I- 8 -r Néhány következtetés: •: 1./ A pártvizsgálat megindítása indokolt volt. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a mégha Ugatottak döntő több© ge a gazdasági vezetés "káoszára” a'párt és a szakszervezet vezetőinek ros^sz viszonyára utal.- avezutők kőzett a helyzet megítélésének vitái vitték el a fő erőt, közbena vállalat egyre nehezebb helyzetbe került, a bel ső szervezetlenség már elviselhetetlen problémákat vet fel.- A vállalat légköre feszült, a középszintű vezetők bizonytalanok a már említett minősítési problémák miatt is. A felső vezetés nem egységes. 2./ A párt- és szakszervezet vezetőinek pártszerü kapcsolata az előbbi okok miatt eltorzult. Ez az elmúlt évben a különböző viták miatt személyi ellentétekben jelentkezett ' és a pártszervezet vezetőségével szemben tett bejelentés miatt még jobban kiéleződött. 3./ Ez a helyzet úgy alakulhatott ki, hogy Rüszina elvtársnő, aki a kér. Pártbizottság tagja, 10 év óta vezető funkcionáriusa a SZB-nak - nem hivta fel határozottan a figyelmet arra, hogy a helyi pártszerv hatáskörlileg a kerületi Pártbizottsághoz tartozik. Bejelentésüket oda kell küldeni. Sőt, tevékeny részesévé vált a pártszerütlen megoldásnak. 4./ A kialakult helyzetet meghatározta az is, hogy mindhárom testület vezetője nem ismeri megfelelően a határozatokat, szabályokat, jogokat és kötelességeket, a végrehajtásban helytelen módszereket alkalmaznak. Sok esetben szubjektív alapon döntenek, f?./ A Szakszervezeti Bizottságban dolgozó kommunisták állásfog- ,>s lalása a bejelentéssel kapcsolatban szubjektív személyi okokra vezethetők vissza /Mándoki/ ♦ Összefoglalva: A felmerülő problémák nem elvi alapon történő viták során tisztázódnak, hanem inkább a szubjektivizmus és az indulatok dominálnak. Ennek következménye, hogy pártszerütlen, elvtelen állásfoglalás érvényesül. Az kihatással van a pártegységre, megosztja a párttagságot, csoportosuláshoz vezet. A vezetők egymáshoz való viszonya nem őszinte, még részkérdéseket is hatalmi üggyé nagyítanak. A pártszervezet titkára és a szakszervezeti titkár látszólag elismerik egymás funkcióit és alkalmasságukat a funkció betöltésére, de a pártszerü együttműködés felületes és látszólagos. Ái ____________ - ■' lá-'G/■■■lüh.j Eró _---—........> i .I ■■ /
