Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1972-09-28
í • \fb Vw Magyar Szocialista Munkáspárt "Szigorúan bizalmas" XV. kér, Bizottsága Bp.XV./l/54 Eötvös u. 8. Készült: 17 pld. DA-né Budapest, 1972. IX. 21. J a 1 öntés A közművelődéssel feoglaXkozó /' 1971. IV. 29. / pártbizottsági határozat végrehajtás”:n ak helyzete. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a tudati viszonyok elemzésé/■ra nek. Az ideológiai, a tudományos élet és a művelődési területek témakörében kiemelt szerepet szánt a közművelődési rendszer tov bbi tökéletesítésének. A kongresszus határozatai hangsúlyozzák: "Társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános müveltéségnek emelése és szakképzettségének növelése." A Kongresszust követően a különböző szintű párt-szervek felülvizsgálták a közművelődés helyzetét és ezen belül a műnk. sok körében folyó kulturális tevékenységet. Ez utóbbival a megkülönböztetett foglalkozást indokolja munkásosztálynak a társadalomban elfoglalt helye és szerepe, általános és szakmai műveltsége emelésének szükségessége. Kerületünk Pártbizottsága testületi ülésén 1971. áprilira-s sában elemezte a közművelődés helyzetét és megjelölte a pártszervezetek, az állami, társadalmi szervezetekben tevékenykedő kommunisták feladatait. A Bp-i PB. 1971. őszén foglalkozott a fővárosi közművelődés kérdéseivel és a továbbfejlesztésére határozatot hozott. A budapesti elemzés birtokában megállapíthatjuk, hogy tapasztalataink, gondjaink - a•kerület jellegének megfelelően - azonosak a fővároséval. Természetesen a nagyobb, illetve több irányú ismeret tükröződik a Bp-i PB. értékelésének általánosítottságában, a feladatmeghetározás konkrétságában is. Legfőbb kritikai megállapítása mindkét vizsgalatnak,hogy a munkásmüvcltség nem megfelelő színvonalú. Ennek oka az anyagi eszközök korlátoltságában, vagy nem rendeltetésszerű felhasználásában, valamint szemléletbeli problémákban van. E két ok együttes hatása abban nyilv nul meg, hogy az üzemek nem" ismerték föl szerepüket és érdeküket a munkások műveltségének emelésében. Ezért igényt sem támasztottak, lehetőségeket sem teremtettek a folyamatos és tervszerű képzésre. Ebből következik, hogy közművelődéssel foglalkozó káderek kiválasztására, felkészítésére —> _ ' \
