Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1972-05-18
pmtmm | *”^ ós helyreálljon a tantestületi egység. Ennek érdekében/ folyamatos é3 a pártszervezettel tervszerűen összehangolt tevékenység alakult ki. A mai helyzet folyamatos munka eredménye, amiben az állami vezetés, a pártszervezet ós a szakszervezet összehangolt tevékenysége doninál. N-ha az iskolai pártszervezetet - mint hivatali szervezetet - a IX.Kongresszus emelte az üzemi pártszervezetek rangjára, iskolánk gyakorlatában a Kongresszus előtt is meg volt a kölcsönös tájékoztatás, véleménykikérés, döntések előtti meghallgatás. A IX. Kongresszus után lényegében jogkörünkben annyi változás történt, hogy gyakorlattá tettük az igazgató beszámolását pártvezetőség és a taggyűlés előtt. A pártvezetést az iskola vezetője minden e3etbon tájékoztatja azokról a legfontosabb oktatáspolitikai kérdésekről, amelyek a felsőbb tanácsi szintű vezetés részéről elhangzanak. Az egész évi munkánk gerincét adja az óvvógi igazgatói beszámoló, amely tartalmazza a következő óv munkatervi feladatait. Ez tantestületi plénum elé ra—s kerül, ahol me;gvitatjak, kiegészítik, illetve amivel nem értenek egyet, azt elvetik. E módszert tovább fejleszthetnénk azáltal, ha a pártvezetősóg vagy taggyűlés a tantestületet megelőzően megvitatná az igazgatói előterjesztést. Az igazgató személyi kérdések, jutalmazások, minősítések, ós a legfontosabb oktatási és nevelési feladatok megoldása előtt igényli a párt- ós a szakszervezet vezetőségének a véleményét. Döntéseket az ő véleményük meghallgatása után hoz. A döntések vitában alakulnak ki. A viták a lényeges kérdéseket érintik. Rendszerint azokat, amelyek az oktatás-nevelési feladatok megoldását célozzák, pl. a szaktantermi oktatás bevezetése, a tanulói önkormányzat kialakítása, a tanterembon létesítendő oszt.ilykönyvtárak kialakítása, a nagy szünetek felhasználása az osztályfőnökök által a tanuló személyiségének jobb megismerése érdekében. Ugyancsak lényeges kérdésként szerepelt a tantestület politikai-szakmai tovább^ képzésének kialakítása E kérdésekben kialakított állásfoglalás kerül ismertetésre a tantestület, szülők, illetve a tanulóifjúság elé, az illetéiességnek megfelelően. Személyi kérdésekben elveket alakítunk ki, amelynek alapján a jutalmazások, vagy a rendkívüli előléptetések történnek. Mindezek után az elvek a tantestület nyilvánossága elé kerülnek. E módszerekkel elértük, hogy tantestületünk légkörót nyíltnak értékelhetjük. Ezt bizonyítja pl. a bérrendezésnél történt differenciálás, amikor is sikerült elfogadtatnunk az 50 Ft-tól 250,-Ft-ig terjedő fizetésemelés különbséget. Túl a párttagságon tantestületi szinten is mindinkább világos, hogy a demokratizmus nemcsak jogokat, hanem kötolezett3Ógot is jelent, éspedig a közéletben való cselekvő részvételt. A tantestület tagjai majdnem kivétel nélkül végeznek társadalmi munkát kerületi vagy isk'lai szinten. Nem egy sSmélynél túlzott leterhelés is tapasztalható-
