Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1970-03-12
í , - * - 1 a krónikus munkaerőhiány ezen pozitív hatása mellett, több negatív ellenhatás iy jelentkezett, mint pld. a termelés ütemének lelassulása, kisebb nyereség akkumulációjának lehetősége, ezeken túlmenően pedig az alábbi két konkrét jelenség is. 1*/ A túlórák számának nagyfokú növekedése, n gazdasági problémák megoldása érdekében a gazdaság; vezetők aránylag könnyen nyúltak a túlóráztatás módszeréhez és annak keresetnövelő hatása miatt a munkások sem tiltakoztak ellene. a Lakáskarbantartó KTSZ-nél 328/--OS* a 7illamosip.Kutató Intézetnél 325%-os, a Rákospalotai Bőrkonfekcíónál 247G-0Sj a Növény ólajipari vállalatnál 2oo/‘'-os, a vegyiműveket Szerelő V*-nál 152%-os indexszel találkozunk és ugyanakkor tény az is, hogy ezek kökül több helyen a múlt év folyamán tértek át a csökkentett 44 órás r-v munkahétre. a teljesített túlórák létszámositása esetén az a termelékenység növelése ellen hatna; ennek ellenére, a csökkentett munkaidőre áttért gazdasági egységek az átállás feltételéül megszabott követelményeknek eleget tettek. | 2»/ <i munkaerővándorlás minden előző időszaknál nagyobb mértéket 1 öltött, és az erőkar v., a Ferroglobus 7. és a Villgép KTSZ kivételével az összes gazdasági egységeknél meghaladta a tavalyi szintet. /. létszámból töröltek aránya a Vegyiműveket szerelő v.-nál 55/-, a lakáskarbantartó KTSZ-nél pedig 8o%-ot tesz ki. Tudjuk, hogy a munkaerővándorlás lényegében a fizikai dolgozókra korlátozódik és ha azok állományára vetítenénk a létszámból töröltek számát, ez az arány lényegesen magasabb lenne. a létszámhiány előtérbe helyezte annak a kérdésnek eldöntését, hogy a kerület gazdasági egységei a munka vagy tőke intenzív fejlődési variánsok közül melyiket válasszák és azok észszerűen az utóbbi mellett döntöttek# Lnnék tudható be az a nagyarányú beruházási tevékenység, amely az uióbbi időben megindult„ nz 1969 évben az egy főre jutó jövedelmek 6-6/a-os átlagos növekedése következett be olymódon, hogy a munkások átlagkeresete általában jobban nőtt, mint az alkalmazottaké. A gazdasági egységek eredményük túlteljesítéséből sikeresen tudták munkavállalóikat dotálni és ma már a legtöbb helyen az átlagkeresetek meghaladják a 2000.- Ft-ot. ! ./. I A o I I— — , | i
