Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1968-02-29
p“ H | 7 I Sziklai elvfcárs; Elmondja továbbá, hogy a pártszervezetre nagy munka hárult az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatban. A tagság igen lelkesen indult neki a munkának, ezen a téren kedvező a helyzet és ennek az eredmenye is jelentkezni fog. Úgy néz ki, hogy az egy holdra jutó jövedelem a tervezéstől 14 ezer Ft-ra fog emelkedni. A parasztság mindent meg tesz annak érdekében, hogy ezt az évet is sikerrel zárják. Lantos Zoltán eb: /összefoglaló/ Javasolja a Végrehajtó Bizottságnak, hogy a jelentést azzal fogadja el amit Aranyosi elvtárs kiegészítőben mondott. A pártszefvezet oldaláról szeretné kiemelni az alábbiakat, és erre Tréfás elvtárs figyelmét felhívni. Tréfás elvtárs elmondotta, hogy a parasztság igazságtalannak tartja a nyugdíjtörvény jelenlegi helyzetét és ezzel a pártszervezet is egyetert. Ezen különösebbet változtatni nem lehet, de a pártszervezetnek ezt nem igy kell megítélni, még akkor sem, ha var olyan érzése, hogy a parasztságot a felszabadulás óta igazságtalanság érte a saját maga fejlődését illetően. Ebből adódik - véleménye szerint - ez a gondolat. Igaz, hogy a parasztságot az 5o-es években sok méltánytalanság érte, de hozzá kell tenni, hogy a parasztság soha annyit nem kapott a évszázadok óta, mint az elmúlt 2o évben. Sz a politikai oldala. A közgazdasági oldala az amiről Dóra és Valachi elv társak szóltak. Nem tudunk abba a számításba belemenni, hogy ki jár jobban a parasztság, vagy az ipari munkásság. Ez még hosszú évek munkája lesz, hogy a gazdasági értékelésekben ne legyen zűrzavar. Politikai állásfoglalás az már le van szögezve. Nincs pontosan kimutatva, hogy mennyit fordítottunk a parasztság fejlődésére. Ebbe ne menjünk bele, hogy igazságtalan, vagy nem igazságtalan a parasztság nyugdijhelyzete• A pártszervezetnek ennek a politikai oldalát kell nézni. Csak akkor tartsa igazságtalannak, ha azt politikailagis alá tudja támasztani. A parasztság részéről ez szubjektív megítélés. Véleménye szerint ott van a hiba, hogy a kisüzemi árrendszer maradt érvényben, melyet helytelennek tart. Ezt kell kritizálni, azonban itt az anyagban nincs ez világosan megfogalmazva. Néhány gondolatban az árkéi’désekkel foglalkozik. Elmondja továbbá, hogy a pártszervezetnek figyelemmel kell kisérni a ráfordítások alakulását és arra kell kx törekedni, hogy a ráfordításokat állandóan csökkentsék. Az áraknak nem szabad magasabbnak lenni mint jelenleg, mert akkor a munkások járnak rosszul. Az a kérése, hogy a pártszervezet ne egyoldalúan lássa az árak kérdését. A pártszervezetnek mérlegelni kell a dolgokat és amit igazságtalannak tart, azt továbbra is tartsa annak. Melléküzemág megítélésével foglalkozik. Elmondja, hogy ezt mindaddig támogatják, amíg a mezőgazdasag fejlesztését fogja szolgálni. Nem lehet úgy megítélni, hogy a melléküzemág jövedelmét csak beruházásiba fordítsák, mert ez a parasztság jövedelemalakiiósát is érinti. Azt kell a parasztságnak megmagyarázni., hogy nem ő keresi meg egyedül a pénzt, hanem az ipari termelésnek is köszönhető. Ezt kell elmondani, hogy az ipari termelésből a beruházási költségeket ebből tudják fedezni. Ha ezt nem magyarázzuk, akkor helytelen tevékenységet vonnánk le a saját munkájukról. Ebből következtetve nem tartaná helyesnek, ha a melléküzemágban kezdenék a pártépités íelkuta asa 0 —
