Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1966-09-22
í— 1 i .*. j Lantos elvbárs /folytatás kell gondolni, liogy ez a pártmunka egészét jelenti és nem a KISZ munka néhány kérdését. Gondoljunk a mi Kongresszusi Irányelveinkre, melyben a KISZ munka minden fejezetben benne van, de seholsen% önálló fejezetként. A KISZ munkáról az egész Kongresszusi Irányelvekben szó van. A KISZ munka számunkra azt jelenti, hogy társadalmi ügy, nem külön ifjúsági ügy. Arról van szó, hogy segítséget kell nyújtanunk a pártnak és a KISZnek olyan területen, ahol nem olyan könnyű a helyzetük. A KISZ kötelessége címszó alatt kell rögzíteni, hogy a KISZ nyújtson segítséget a pártnak a maga területén. Ennek megvannak az objektív és szubjektív feltételei, amit elsősorban nekünk kell megteremteni. Arról van szó,hogy a párt mozgalmi tevékenységében, a tömegkapcsolat javítása érdekében a KISZ tevékenységét is igyekezzünk megjavítani. A KISZ megítélésénél bármelyik problémához nyúlunk, majdnem azonosak a felnőttek problémájával, különösen politikailag, s ^ problémájuk nem csak a fiataloké, hanem jelentős mértékben felnőtteké is. A legutóbbi balatonszemesi látogatásakor kérdéseket tettek fel a fiatalok, s ugyanazok voltak, amelyeket párttagságunk is felvetett; a nemzetközi munkásmozgalom, a béke és háború, a szövetségi politika, lakás probléma, stb. Fel kell vetni, hogy a dolgok megítélésé legyen helyes, ezek politikai problémák, s ha elfogadjuk az állásfoglalást ebből következve pártszervezeteinknek, tömegszervezeteinknek, az állásfoglalás szellemében kell nevelni mind párttagságunkat és KISZ tagságunkat. Ettől függetlenül kerületünkben szándékunkban volt napirendre tűzni a KISZ munkáját,az ideológiai irányelvek vitájában külön feladatként adtuk meg, hogy külön elemezze a kerületi ifjúság helyzetét. Terv szerint a Kongresszus után első napirendként szerepel. Végig mentünk a szakszervezeti, tömegszervezeti munkákkal, s azzal hogy itt tárgyaljuk az ifjúság kérdését, kezdeti / lépést teszünk. Ide tartozik , hogy a pártszervezetek fogadják el az /“** ifjúság megítélését, és az ifjúság is fogadja el az öregek megítélését, hogy küzdelmes évtizedek állnak mögöttük és a mélyről te indulás még él az emlékezetükben. Meg kell értetni a fiatalokkal, hogy az ő jövő életük miben gyökerezik. A másik kérdésben az ifjúság politikai, ideológiai neveléséről van szó. Itt nem ért egyet a fogalmazással. Igaz, most nem a termelésről van szó, itt van a legkevesebb probléma. Az az álláspontja, hogy az ifjúság nem a szemináriumokon tanulja meg a szocializmust, az agitációk kellenek, de tulajdonképpen az életben, a munkában kell őket megtanítani, valamint szórakozás közben. Me^ kell teremteni azt,hogy a légkört magukba szívják, kulturált szórakozást kell nekik biztosítani. Az ifjúság nevelésének területe elsősorban a munka, s közben áll a kötelezettség az öregre is, ott tanítsa, nevelje a fiatalokat. Ezt kellett volna még hozzátenni az anyaghoz. Az ideológiai , politikai alapot a nevelésben a kulturális szemléletben az iskola adja meg, azt kell szocialistává -tenni , hogy szocialista módon tanítsanak a pedagógusok, s erre az ő figyelmüket is fel kell hivni. Az állásfoglalás érdekvédelmi tevékenységéről: a pontos értelmezése a fontos, jól megérteni és jól megértetni. Ami az 1. pontban rögzítve van, az ifjúság érdekénél, a szocialista társadalom erősitése, stb. - csak ezeken belül lehet az ifjúság igényeit biztosítani. / 5) _____ J
