Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1966-07-14
■ • I --------- | mupi'w®^ \r~...... -.....' i * •- 5 -lo/ Nemzetközi helyzettel, nemzetközi mu n ká s ra o z g a 1 o mm a 1 és a békés egymás mellett élés politikájával kapcsolatban vitetott kérdések. Az USA vietnámi agresszióját és minden agressziós törekvését, az imperialisták fellazitási politikáját valamennyi tanfolyam mélyen elitélte. Helyesen állapították meg a hallgatók, hogy az imperializmus agressziójával és különböző.puccskísérleteivel gazdaságilag akar egyensúlyba kerülni, lényegében a piacokat akarja visszaszerezni. Akadtak olyan helytelen vélemények is, j hogy az agresszor USA-t teljesen ki kell zárni a békés egymás mellett élés politikájából, Az volt a vélemény, hogy Kínának Vietnámmal kapcsolatos álláspontja az imperialista ellenes akciót gyengíti, s mérhetetlen károkat okoz a nemzetközi munkás| mozgalomnak, amellett bátorítást ad az imperialistáknak agresszív cselekedeteikhez. Az imperialisták fellazitási politikájával kapcsolatban felvetették a hallgatók az ellenpropaganda hiányát. Miért elégszünk | meg csak a cáfolattal., - kérdezték, A békés egymás mellett éléssel kapcsolatban helyesen állapítottak meg, hogy az napjainkban nem,csak lehetséges, de szükséges is a háború elkerülése érdekében. A gazdasági kérdésekkel általában és különösen az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatban voltak viták. ; A legélénkebb vitákat az árarányok és bérek rendezésével kapcsolatos határozat váltotta ki. Egyesek érthetetlennek tartották, hogy a demokrácia 20, évében az áremelés eszközéhez nyúlt a kormány. Felvetették, hogy miért csak most merülnek fel olyan élesen a gazdasági problémák, hogy előbb nem lehetett ezeket látni? Az.árrendezés visszalépés a szocializmushoz vezető utón, - mondták. Élénken foglalkoztatta a hallgatókat az átszervezések gazdaságossága, a vállalatok önállósága, az anyagi ösztönzők uj rendszerének kialakítása, a helyesebb bérarányok, s hogy milyen i ’
