Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1966-03-31
r~ H ■ A kerület jellegének problémája; azt kérik tőlünk, hogy átlagon felül adjunk ipari tanulót. Ez ellenkezik az elveinkkel,mert azt akarjuk, üogy a paraszt szülők gyerekei tanuljanak tovább. Ugyanakkor azt kérik, hogy nálunk több legyen az ipari munkás, mint más kerületben. A másik, a tagozatos osztályok szakmai, ill. politikai problémája. Kerületünkben nyelvi tagozatos osztályok vannak. Igyekezni kell olyan tagozatokra is, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van. A nyelvtanulás is jó dolog, de meg kell Ítélni, hogy a népgazdaságnak mire van szüksége., Ho.-gy ki számit szakosnak, különböző vizsgák alapján Ítélik meg. Törekedni kell a szakos képesítésre, s akinek nincs meg, tegye le a vizsgát. Sz munkra az a fontos, hogy jó szakosaink legyenek, mert lehet,hogy jó papírja van valakinek, de nem jó szakos tanár. Nekünk fontos, hogy jó eredményeink legyenek és ha ebben le vagyunk maradva, keltsük fel az érdeklődést iránta és igy tanítsuk a gyerekeket is. A módszerét találja meg az illetékes szakigaz gf tási szerv. Nekünk az kell, hogy határozat legyen. Hogy ki tanit jobban, ki nem az egyéni probléma, de a feladatok magasabb képzettséget kívánnak . E yéni elbírálásnál vigyázni kell, hogy milyen szintet állapítunk meg. A mérce csak a kerületi szint lehet pozitívan. Nálunk is vannak iskolák, ahol azt mondjuk,hogy gyengébb a tantestület, de ebbe nem lehet belenyugodni, a kerületi szintet tartani kell és arra kell alkalmassá tenni az embereket. Solt elvtárs említette, hogy annyi szakos végez az egyetemeken, hogy arra már nincs is szükség. Ez nem igy van, mert éppen az a baj, hogy az ipar elvonja a szakosokat, ezeket felkészítik egyetemi oktatóknak, az ipar versenye következtében elkerülnek a tanári állásból. A kerületi iskolákkal kapcsolatban elmondja,hogy örül a kerületi iskolák jó hírének, jó lenne, ha a szemlélet is szélesedne, az iskolákban egy egészséges verseny alakulna ki. Mind két VB foglalkozott szakmai világnézeti nevelés továbbképzésével. Mi jeleztük a Budape.ti Pártbizottság felé, hogy nem értünk egyet azzal, hogy a pedagógusokat összevonják, /Horváth M. téri esti egyetem/ helyesebb lenne ha az összes esti egyetemi szinten résztvenn ínele oktatásban a pedagógusok, egyeseknek a marxista középiskola is jót tenne. I Fontos kérdés az is, ami a vitából is kiderül , hogy probléma I van kerületünkben a tantestületi egység politikai és szakmai /*■' i vonalán. Kincs meg az az egység amit kívánnánk szakmai követe1-I / / : menyekben és nevelés terén. Erre is hoztunk megfelelő határozatot \yi ' csak érvényre kell juttatni. A neveléssel kapcsolatban leszögezi Lantos elvtárs, hogy többet nem ; kívánhatunk a pedagógusoktól, mért csak az a feladata, hogy az iskolában neveljen. Van olyan követelmény is, hogy a szülővel is tartsa a kapcsolatot, de azt követeljük meg elsősorban, ho *y az oktatási anyag közben neveljen, munkára, hazafiasságra, közösségi szellemre. Töbzen úgy kezdték a hozzászólásukat, hogy nem értenek a dologhoz. Ez nem jó, mert akkor a határozatban is igy állnak hozzá. Nem mindig szakmailag kell döntenünk, az a/ szakemberek feladata - a népgazdaság, kulturális, társadalmi követelményből kell kiindulni, amikor meghatározzuk a feladatot. Kit fogadjunk el müveit embernek? A jó alapot ehhez az iskolában kell megadni, de nem csak az jellemzi a müveit embert, hogy hány iskolát végzett. /I l
