Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1963-01-18
p —j I y I fi r. 3 m A veze'tós stílusában kialakult a'zon gyakorlat, amoly szerint a távlati kihatású munkászorvezési, káder, ós müszak-fejlcsztási feladatok, az egyszemélyi döntést megelőző alapos elemzése - vélemény os javaslat feltárási tevékenység - nem az érintett ás érdekelt kollektívára hanem szükebb körre,"sokszor egy-két személyre' korlátozódik/ szintén helytelen intézkedések', fejlesztési tevékenység és szubjektivizmus kialakítását idézi elő. Olyan oredményekro vezet, mint a VI. osztály átszarvozése/ n"kocsiosztályi szalag fejlődésében való megállása? nagymértékű kádor-fluktuácié /: VI. osztály Is év alatt 29 fő középvezetőt mozgatott,/ A vállalatnál közismert tény, a vállalat igazgató ós főmérnök ellen—x tété, s "ezen''ollentát a müö'zaki ■' gazdasági vezetés megoszlását elvtelen, kritikátlan légkör 'kialakulását idézte elő. E légkörben a* vállalatvezető ás főmérnök személyének lejáratása, helyes intézkedéseik helytelen megváltoztatása a kát személy szembeállítása utján a könnyebb ellenállás 'irányába* lehetővé vált. Ezzel egyfős vezetők élnek is? s a,főmérnök által kiadott utasitás végre nem hajtásánál, a vállalatvezetővel történt megbeszélésre hivatkoznak. Olyan helyset is előadódott,"hogy pozitív hatású műszaki,"szervezési intézkedésnél a főmérnököt -•> na tás körét csorbítva -'kizárják, ezen intézkedés szervezéséből, bevezetéséből, majd az esetleges prob/ lámák jelentkezésénél ‘a felelősség és megoldás kérdését reá hárítják. A főmérnök intézkedéseinek megerősítésére a vállalatvezető részéről nincs törekvés0 Jogköréhek csorbítása* káderkérdósekb'en is megnyulvánul. Ezen tényezők hatására, bár szakmai tudása, s'képessége megfelelő, vezetői mivoltának nem tud érvényt szerezni. A felsőszintű vesotés harmadik fühkcióját ellátó főkönyvö'Tő ezen ellentétet látva,"korábbi időszakban támogatta a főmérnökkel szemben kialakult légkört,.s az utóbbi időszakban pasbziv magatartást F". foglalt el. A három felső vezető közötti viszonyj káros hatással van a* vállalat alsóbb szintű vezető szerveire is. E hatás 'fokozatos kifejlődésével'fordított arányban csökkent a vállalatnál a pár talapszervezetek, középvezetők ás dolgozók öntevékenységé, ak~' tivitása és kezdeményezése. Ezt a folyamatot elősegítette az 1962. évi választásokét megelőző felső szintű pártvezetés állásfoglalásé is. Hatásaként olyan helyzet állt elő,"hógy"a mozgalmi'szerveken belül som érvényesülhetett az önálló kritikai szellem. Egyes személyek tevékenysége• annyira eltorzulhatott, hogy bírósági',* illetve legszigorúbb pártbüntetések; leváltások, pártból való kizárás utján kellett megoldani/ Az 1962,. évbon megválasztott felső szintű pártvezetés eddigi tevékenysége árra "enged következtetni, ho'gy o káros folyama'tot felismerve igyekszik a helyes légkör kialakítását előidéző munkát fejleszteni saját és az alapszervek szintján*'is. fi fejlődést bizto'sité föltételek megteremtése azonban még sok apró következetes munkát igényel. Összegezve a Vizsgálat ö'orán szerzett tapasztalatainkat, az alábbi megállapításokat tesszük: A Vállalat tevékenységében, további fejlődésében gátló tónyö'zőkánt hat a bizalmatlanság, a'vozotés megosztottsága, s a dolgozókra való támaszkodás hiánya, Nohoziti a helyzetet, hogy a bizalmatlanság nemesák vállalaton belül, hanem felsőbb szervek felé is megnyilvánul, ** -_1
