Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/4)

1963-03-29

r*-— ! ■ j * - 17 - | Torna Gózánó elvtársnő: A jelentéshez először is* Úgy érzem, hogy az elvtároak va­lóban alapos munkát végeztek, amikor a Termelőszövetkezet pártszervezetének a munkáját vizsgálták ós értékelték. Én úgy látom, hogy meg is állják ezek a megállapítások a helyüket, Egy áslgis dologgal szeretnék vitatkozni, amivel nem értek egyet, - amikor az elvtársak itt személyi nézet­eltérésekre, torzsalkodásokra utalnak* Itt személyi nézet­eltérések különösebben nem voltak, hanem a munkából adódott. Segiteni csak annak lehet, aki a segítséget elfogadja. Sgy szükséges, vagy szükségtelen rossznak tartották a pártszer­vezetet a Töklincz elvtárssal az élen. A rossz kapcsolat abból adódott, hogy hiába beszéltünk meg dolgokat, állapod­tunk meg különböző kérdésekben, egy óra múlva homlokegyenest ellenkező intézkedéseket tett a termelőszövetkezet vézetője* Nagyon sok esetben megkerülték a pártszervezetet, a hátunk^ mögött, utólag mondtak el dolgokat, sokszor kósz tónyek elé állítottak. Sbből adódott a nózeteltórós ós addig jutottunk, hogy amikor a termelőszövetkezet elnökével leültem beszólni, azon kellett gondolkoznom, vájjon miigaz abbéi, amit elmond. Ez nagyon szomorú dolog és nemcsak az án tapasztalatom. Az elvtársak is emlékeznek, hogy hivatalosan bármikor je­lentést kértek a termelőszövetkezet részéről, az elvtársakat is becsapták. Gondoljanak vissza, hogy ősszel, miko/nyil­­vánvaló volt ez a rossz gazdasági eredmény, a Tsz elnöke móg mindig a 36.- Ft-ról'beszólt itt az elvtársaknak. Tehát ebből fakadt a rossz kapcsolat ós nózeteltórós ás nem sze­retném, ho .yha az elvtársak úgy értelmeznek a jelentésnek ezt a részét, hogy a kát vezető nem fórt meg. Ami+ felvet a jelentés, nagyon nehéz helyzetben volt .a pártszervezet. Foglalkoztunk mi a pártópitóssel rendsze­resen, foglalkoztunk emberekkel, de nagyon nehezen tudtunk eljutni addig, hogy egy-egynek a kezébe tudjuk adni a fel­­vételi lapot, mert olyan lehetetlen volt a gazdasági ered­mény ás ennek következtében a hangulat a termelőszövetke­­^ zeti &agok között, hogy bizony nagyon nehezen tudtunk el­jutni ahhoz, hogy egy-egy termelőszövetkezeti tagot tag­jelölttő tudjunk felvenni. Rendkívüli Mértékben gátolta ez a mi munkánkat ás itt tekintetbe kell venni azt is, - nem magyarázat akar lenni a hibákra, mert ón elismerem, lehetett volna jobban dolgozni, sokkal jobban dolgozni, mi ezt az eredményt tudtuk elérni sajnos, - hanem azt a körül­ményt, amiben a budapesti termelőszövetkezetek vannak, ahol birtokos parasztság van, azt valahogy meg kellene érteni, hogy egészen más beállítottságú emberek vannak nálunk, min4- innen 100, vsgy 200 kilométerre. 7 óvig vidéken voltam. Tu­dom azt, hogy akár gazdasági vezetés, akár pártszervezós terén negyed annyi munkával háromszoros eredményt lehet el­érni, mert ott a termelőszövetkezeti tagok, a parasztoknak az élete egyéni korukban is a munkára v0lt alapozva, - nálunk pedig csak kisebb részben a munkára, ós nagyobb részben a spekulációs tevékenységre. Persze ez alól is van kivétel itt. De itt a helyzeti előny, hogy Budapesten van, még egyéni korában is olyan jövedelemhez juttatta a parasztokat, hogy messze felülmúlta a vidékieket. A termelőszövetkezetbe beléptek, agitáltunk, hogy mennyivel jobb lesz ás ugyan­akkor ezeknek az embereknek nagy részének óletszinvonal csökkenés következett be. Ebhez hozzájárult móg egy . / o 1 ■ /6

Next

/
Oldalképek
Tartalom