Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1963-03-01
f— “1 ! , *- 3 -megfelelő fórumok előtt bírálná, hanem legtöbb esetben személyükben marasztalja el őket s a velük való foglalkozás legtöbbször csak személyes beszélgetés formájában történik* E beszélgetősek során is legtöbb esetben a megoldás kompromisszum formájában történik* Ennek következménye az, hogy e néhány elvtárs nem birja meglátni a saját hibáját, azt magában hordja és olyan légkört'te - : remt maga körül, ami végeredményben a párt egységének fejlődését | nehoziti, A pártszervezet elvi politikai egységének fejlődését továbbiakban gátolja az a helyzet, amely a pártalapszorvozoteknél alakult ki, s legsúlyosabb mértekben a 2-es alapszervnél tapasztalható*. Az aljszervi vezetőségekben alacsony szinten áll a kollektív munka, a^párttagsággal kiépített kapcsolat, illetve a párt csucsvozetőség felé kiépített kapcsolat. A tájékoztatás hiányossága miatt egyrészt, másrészt az al-pszervi vezetőségek öntevékenységének /•“a alacsony szintje miatt a megfelelő elvi vita és gyakorlati politikai tevékenység csak kis mértékben alakult ki. így az a helyzet állt elő, hogy az alapszorvezetek a felvetődő problémákkal osak felszínesen foglalkoznak, nem eléggé alapos a tevékenységük a párttagság nevelésében, a bírálat és önbirálat fejlesztésében. Ehhez járul hozzá az is, hogy sok esetben éppen elhanyagolt párt politikai munkájuk miatt az alapszervezetek vezetőségének erkölcsi politikai alapja is viszonylag gyenge ahhoz, hogy megfelelően tudjanak fellepni a pártéletben, illetve a gazdasági élet területén meglévő hibákkal szemben. Ennek következménye, hogy egy-egy probléma , megoldása, bár az a pártalapszervezetak hatáskörébe tartozna* mégis a csuosvezetőségre, illetve a felső gazdasági vezetésre hárul. A párszervezet cgucsvezetősége, titkára, s a vállalat igazgatója a hozzájuk fordulók problémáit a legmesszebbmenőkig sogitik megoldani. Ilyen irányú tevékenységük is hozzájárult a vállalatnál jó irányban fejlődő politikai és gazdasági légkör kialakulásához, ahhoz, hogy a dolgozók nagy többségével a párt csúcsvezetőségének az igazgatónak is megfelelő kapcsolata van. A további fejlődés biztosítása azt kívánja meg, hogy e szerv, illetve személyek a jelentkező problémák megoldásánál vegyék igénybe a pártalapszervek, pnrtcsoportok gazdasági közép-káderek munkáját s e munkán keresztül egyrészt fejlesszék ezek tevékenységét, másrészt pedig a helyes elvi kapcsolatok kialakulását is elősegítsék a középvezetés és a dolgozók egymás közötti viszonyában. Felelősség terheli e szervet és személyeket azért, hogy nem adtak i lehetőséget minden esetben az alapszervek részére a problémák meg-J oldásához, egy-egy « kó.nyor»," kérdés megoldását az alapszervek kizárásával igyekeztek elintézni, s ezzel hozzájárultak helytelen f gyakorlat és nézetek kialakulásához. Az elvi politikai egység fejlődésére kihatással volt a pártszervezetek vezetőségében történt fluktuáció is. Változás történt a csucsyczűtŐségben, az 1-os és a 2-os al ipszervnél. Az 1-es alapszervnél véleményünk szerint a 2 fő változás a lehetőségeket figyelembe véve kielégitő, a 2-es alapszervnél történt változás azonban nogativ hatást váltott ki. A pártvezetőségbo Benedek elvtárs helyett bekerült Páncz elvtársnő. A munkát az előbbi elvtárshoz viszonyítva gyengébb mértékben segíti, illetve bizonyos értelemben élezte a szembenállást a partszervezet titkárával és szervezőtitkárával. A vállalat tömogszervcinél is tapasztalható 'bizonyos mértékű fluktuáció, azonban ezek többsége pozitív hatású volt. ~< / , *
