Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1963-02-15
f*— '""Ti * ■ . I ij 4 / © ... 3 ... A vozo'tás stílusában kialakult azon gyakorlat/amely szerint a távlati kihatású munkaszervezési, káder, ás műszak-fejlesztési feladatok, az egyszemélyi döntést megelőző alapos elemzése - vélemény os javaslat feltárási tevékenység - no'm az érintett és érdekelt kollektívára; hanem szükebb körre,“sokszor egy-két személyre' korlátozódik/ szintón hely télen intézkedések', fejlesztési tevékenység ás szubjektivizmus kialakítását idézi elő. Olyan oredmónyekro vezet, mint a VI., osztály átszervezése',' a"kocsiosztályi szalag fejlődésében való megállása, nagymértékű káder-fluktuáció /: VI, osztály Is év alatt 29 fő középvezetőt mozgatott,/ A vállalatnál közismert tény, a vállalat igazgató ás főmérnök ellentéte, s“ozen“cllontát a' müs'zaki- gazdasági vezetés megoszlását olvtolen, kritikátlan légkör “kialakulását idézte elő. 3 légkörben a' vállalatvezető és főmérnök 'személyének lejáratása, helyes intézkedéseik helytelen megváltoztatása a kot személy szembeállítása utján a könnyebb ellenállás 'irányába' lehetővé vált. Ezzel egyes vezetők élnek is, s a főmérnök által kiadott utasítás végre nem hajtásánál, a vállalatvezetővel tc.r cónt megbeszélésre hivatkoznak. Olyan holyz'et is előadódott. hogy pozitív hatású műszaki,“szerveZ'ási intézkedésnél a főmérnököt - hatáskörét csorbítva -'kizárják, ezen intézkedés szervezéséből, bevezetéséből, majd az esetleges problémák jelentkezésénél “a felolős'ság ás megoldás kérdését reá hárítják, A^főmérnök intő'zkedásein'ek meger ős itás érő a' vállalatvezető részéről nincs törekvés* Jögköréhek csorbítása* káderkérdásekben is megnyulvánul# Ezen tényezők hatására, bár szakmai tudása, s1képessége megfelelő, vezetői mivoltának nem tud érvényt szerezni. A felsőszintű versetás harmadik funkcióját ellátó főkönyvelő ezen ellentétet látva,“korábbi időszakban támogü'tta a főmérnökkel szemben kialakult légkört, s^az utóbbi időszakban pasSziv magatartást —n foglalt el„ A három felső vezető közötti viszony; káros hatással • van a' vállalat alsóbb szintű vezető szervö'l're is, E hatás fokoza^ tos kifejlődésével“fordított arányban csökkent a vállalatnál a “ pár talapszerVezetek, középvezetők és dolgozók öntevékenysége, ak~' tivitása ás kezdeményezése# Ezt a folyamatot elősegítette az 1962. évi választásokat megelőző felső szintű pártvezetés állásfoglaláö'a is. Hatásaként olyan helyzet állt elő,**h6gy“a mozgalmi'szerveken belül som érvényesülhetett az önálló kritikai szellem. Egyes személyek tevékenysége annyira eltorzulhatott-, hogy bírósági? illetve legszigorúbb pór tbiinfotósok; leváltások, pártból való kizárás utján kellett megoldani? Az 1962c é7ben megválásZtött felső szintű pártvezetés eddigi tevékenysége érra“onged következtetni, ho'gy 0 káros folyamatot felismerve igyekszik a helyes ldgkör kialakítását előidéző Elünkét fejleszteni saját és az alapszervek szintjén“is. A* fejlődést bízto'3ító feltételek megteremtése azonban még sok apró következetes munkát, igényel, > összegezve a Vizsgálat Során szerzett tapasztalatainkat, az alábbi megállapításokat tesszük: A Vállalat tevékenységében, további fejlődésében gátló tényezőként hatj bizalmatlanság, a'vezotés megosztottsága, s a dolgozókra való támaszkodás hiánya# Nehezíti a helyzetet, hogy a bizalmatlanság nemcsák vállalaton belül, hanem felsőbb szervek féld is megnyilvánul* A 2 ______________________________________________________ I „ " ~~
