Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1962-01-05
i ! Bene András elvtárs; Két magas funkcióban lávő elvtárssal beszélgettem a német _ kérdésről. Egy tanácselnökkel és egy minisztériumi főosztályvezetővel. Meg kell mondani, hogy egyenlőség! j let tettek a németek közé. És ha ilyen magas funkcióban lévő elvtársak ' érzelmi alapon döntenek el kérdéseket, az nagyon veszélyes. Nekünk a német kérdést ilyen vonatkozásban napirenden kellene tartani és magyarázni. Még talán több előadást kellene tartani. Rendkívül veszélyes nem látni a fejlődést és a fejlődésben nem bízni. Nagyon alá szeretném Kuhni, ho^y a Tsz tagoknál a politikai foglalkozást még ebben a hátralévő téli két hónapban napirenden kellene tartani. Mert hiszen a fejlődés náluk lassúbb ás politikai vonatkozású kérdéseket kellene Tsz tagoknál felvetni, miért ők csak anyagi vonatkozásban nézik a helyzetet. Ez nagyon fontos lenne. ^ Kunvári Lajosné elvtársnő: A pedagógusok ideológiai továbbképzéséről szeretnék néhány szét szólni. Valachi elvtárs említette, hogy kerületi szinten az ideológiai továbbképzésnél több lemorzsolódás volt. A pedagógusoknál pont az ellenkezője volt. Kevesen jelentkeztek és ma jóval többen járnak.. Belátták a pedagógusok azt, hogyha ők valóban marxista világnézetre akarják nevelni a tanulókat, akkor nekik meg is kell ismerni a markista világnézetet, marxista filozófiát, őket ez is vezette. Amikor látták, hogy a másik kartársuk jár, ők is jelentkeztek. A tantestületekben is megbeszélték, hogy hogyan lehetne felhasználni a tanítási érákon y nagyobb volt az érdeklődés. Magam is bementem konferenciákra ás azt tapasztaltam, hogy egyes filozófiai kérdésekről nagyon nagy viták alakultak ki. És nagyon helyesen, és ügyesen tisztázik a kérdéseket, természetesen a konferonciavezető irányitásával. Az igazság kérdésével kapcsolatban a marxista filozófia elfogadott álláspontja az, hogy njr. osztály jellegű. Elég na0y vita alakult ki ezzel kapcsolatban ott is, de a végén ezt szögezték le. Az egyik konferencián nagyon élénk vita volt arról, hogy vájjon olyan pedagógus, aki még nem marxista világnézetű, hanem még idealista,'tanithat-e marxista világnézetre,.' Nagyon sokan leszögezték, hogy ilyen pedagógus nem tanithat. Pedig azért van ilyen pedagógus és tanit.'Nem láthatunk bele a munkájába, hogy hogyan csinálja, de tanit. Az ón véleményem az, hogy nem tud tanítani marxista világnézetre. Ezt én lehetetlennek tartom. Mert csak ha valakiben meggyőződés vaá valamiről, az tudja előadni úgy, hogy arról a tanítványait is meggyőzze. Pontosan ezeknek a továbbképzéseknek a célja, hogy a pedagógusainkkal először megismertessük a marxista filozófiát, vitatkozzanak ezen és eljutunk oda, ha nem is most, hogy meggyőződéses marxistákká váljanak* Néhány szervezési kérdéssel is szeretnék foglalkozni. Még pedig nagyon nagy gondot okozott az első időben, hogy nagyon jól képzett propagandistáink kiváltak a vezetésből. Még sem okozott olyan nagy nehézséget, nem,kellett külső előadókat hivni, mert • / • AA __________ T — » 1 J
