Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-12-08
f — \ i -9- I Czine Mihályné elvtársnő; Nem akarok vitába szállni a Goller elvtárssal, mert a Landlernak a színjátszó csoportja csakugyan erős. A MÁV-nál komoly hagyományai vannak a színjátszó csoportnak, ók járnak vidékre is. Tehát én értem az ő törekvésüket a három felvonásos darabban. De az a törekvés, hogy csak három felvonásos darabokat érez a színvonalához méltónak, ez mégis olyasmiket hoz maga után, mint ami november 7“ével kapcsolatban vita tárgyát képezte közöttünk. A Növényolajgyár színjátszó csoportjánál háromszor voltunk kinn, mióta itt vagyok. A csoport részéről általában nem .segítésnek veszik azt, ha mi megyünk, hanem akadékoskodnak és nem szivesen fogadnak bennünket. Lehetőleg lebeszélnek róla. Kiadtunk féléves műsorajánlatot stencilezve, amit minden üzem megkapott. Ennek ellenére, akárhol érdeklődtünk iránta, nem tudtak róla semmit, ami azt jelenti, hogy mihelyt megkapták, eldobtál*;. ^ A„táncosoportokkal kapcsolatban az a véleményem, hogy a tánccsoportok'azért nem haladnak előre, mert az üzemekben a tánccsoportöknak nincs meg a létjogosultsága, nincs meg a gyökere. Nem értik, nem érzik a jelentőségét. Ahol nagy létjogosultságé volna, a parasztlakta területen, ott kellene létrehozni. A zenekarokkal kapcsolatban veti fel az anyag az öntevékeny csoportoknak „azt a szerepét, hogy hivatásos művészeket is kinevelhet. Én beszéltem Farkas elvtárssal erről. Szerintem itt a felvetés nem egészen világos és vitatható, is véleményem’ szerint} Igaz az, hogy általánosságban az öntevékeny csoportoknál van ilyen jelenség, hogy sok tehetséges és hires hivatásos művészünket Öntevékeny csoport szereplése alkalmával fedezték fel. A jellemző azonban nem ez és a cél sem ez, hanem a cél elsősorban a nevelés. Általánosságban egy olyan jelenségre figyeltem fel a kerületben, ho&y úgy érzem, hogy gyenge általában az öntevékeny művészeti csoport minden vonatkozásban. Főleg a tömegjellegü művészeti csopbrtoknál. Azt szeretném javasolni - ás talán határozati javaslatba lehetne venni - hogy elsősorban a művelődési házak erősítsék meg az eddigi életüket. Mert merem állítani azt, hogy a Csokonai művelődési háznak rendkívül gyenge a szakköri élete. A Landler művelődési otthonnál is több•problémát látik, mint ahogy Goller elvtárs az előbb elmondta. Jgen nagy probléma van a fúvós zenekarral. Az énekkar teljesen kiöregedett. A repertuáfja is egy állandó jelleget mutat. Nagyon jónak tartom, hogy egy ilyen műsor tanácsadó kollektívát lehetne létrehozni^ Valachi Cyula elvtárs; Nem tudok azzal egyetérteni, hogy rosszul állunk mi az iskolázottság területén. Ha 15*000 dolgozóból 3.500 nem végezte el az altalános iskolát, ezeknek egy része asszony és idős. . / . ' ■ /O J
