Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-09-29
r ~ “ 1 I ...» 5 - J Szigeti Imréné elvtársnő; Másrészt be vannak vonva műszaki vezető dolgozok is. Ezenkívül társadalmi munkás ok , akik a szocialista brigádokkal tartják a kapcsolatot, segítik őket ás patronálják a munkájukban. A Landler szakszervezeti7munkájának az iránya milyen a változás óta? Annak ellenére, hogy nem hosszú idő telt el a változás óta, mégis azt kell mondanunk, hogy az iránya pozitiv kezd lenni. Van törekvés, van szándék arra, persze még nagyon sok nehézséggel koll megküzdeni, mert eléggé szétzilált helyzetet találtak ott az elvtársak. Vön ilyen kezdeti pozitiv lépés, de az iránya helyesen indul meg. Ehhez viszont az szükséges, ho© továbbmenjenek, hogy ott a gazdasági vezetéssel, a pártszervezettel a kapcsolat javuljon, együtt dolgozzanak, akkor ez az előrelépés tovább fog menni. Az üzemrészek közötti verseny megindult. Az Olajgyár problémája a műhelybizottságok kérdése. Szerintünk az Olajgyárnak elé#, nagy a létszáma, a területe. Nem megondott helyzet, hQ© ott csak egy műhely b izotts ág tevékenykedjen. Nagyon elaprózza -*te ezzel magát a szakszervezet, ho© ő 34 bizalmi irányításén keresztül akarja ott az egész szakszervezeti munkát végezni. A Landlerban lö ilyen műhelybizottság van és ott az irányítást sokkal jobban kézben lehet tartani ás véleményünk’szerint az Olajgyárnak is a bizalmi rendszer irányítása mellétt rá kell térni arra, ho© kialakítsák a'műhely bizottságokat, mert7akkor sokkal kevesebb hárul a szakszervézetre, hatékonyabban tudja a inunkat végezni és akik közvetlen résztvesznek a munkában, azoknak is eredményesebb lesz a munkája. /• < * VITA; ff • • -Szente Ferenc elvtárs; < r y A jelentéssel kapcsolatosan az én véleményem az, {íogy jó egy ilyen tájékoztatót adni a szakszervezeti munkáról. Mégis azért, hogyha a jelentést magát is megnézzük,^ egy részletében bizonyos kérdésekben, - ás a kérdésekre adott válaszból is, - kitűnik, ho© azért az üzemekben a szakszervezeti münka vonalán nincs minden teljesen rendben. Már elég sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Nem sikerült megfelelően azt elérni egyrészt, hogy az üzemi pártszervek ás a szakszervezetek megfelelően együtt dolgozzanak és azt hiszem, hogy ez az alapvető hiba,, amit az elkövetkező időben nekünk ki kell küszöbölni. Rendszerint a pártszervezeteknek a, munkája a szakszer< vezettel kapcsolatban a legtöbb esetbe,n csak annyiban mutatkozik meg, hogy egy évben egyszer-kétsz,er beszámoltatják. Ha elvileg nézzük a dolgokat, azt kelj mondani, hogy helyes, mert tényleg a pártszervezetnek nem az a, feladata, hogy a szakszer.vezeti munkát elvégezze, hanem, hogy megfelelő irányt szabjon a szakszervezeti bizottságok munkájában., De mivel ezekben a kérdésekben nem tudunk előbbrejutni, adódik az, hogy egy kicsit, az üzemi pártszervezeteknek többet kell foglalkozni az üzemi szakszervezetek munkájával és nagyobb segítséget kell adni, hogy előbbre tudjunk lépni. Felvetődnek különböző szervezeti és szervezési formák. Én azt hiszem, hogyha ezt a problémát vizsgáljuk, akkor elsősorban nekünk abból kell kiindulni, ho© na©on sokszor a szakszervezeti köz• pontoknak sem egységes az irányitó munkája és én azt hiszem, hogy nem ártana itt ebben a kérdésben a SZOT felé, vagy a Budapesti párt• / * 1 _______ J
