Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-09-15
í > - 12 -nak az intézményeknek, melyek e területhez tartoznak. A marxizmus-leninizmus a szocializmus uralkodó eszméje, ideológiája, de ez az ideológia - az átmeneti időszak idején a maga egészében véve - még nem terjedt e! a legszélesebb tömegek között, s nem vált azok kizárólagos világnézetévé. Persze a tömegek tudatába a marxista-len inista eszmék elemei már behatoltak, de ezek az elemek keverednek a régi.kispolgári, burzsoá és vallásos világnézet makacs maradványaival. Ezzel a ténnyel magyarázható - többek között - az is, bogy az ellenforradalom eszmei előkésziiáse során olyan jelentős hatása volt a tömegek egy részének tudatára a nacionalizmusnak, a ‘tiszta demokrácia* burzsoá elméletének és a szociális demagógiának. Ugyanakkor ez figyelmeztet is arra, bogy az ideológiai harc elhanyagolása súlyos károkftet okozhat. A kongresszusi anyag tárgyalása során sok helyen bontakoztak ki éles viták a felépítmény szerepét illetően, s ezen belül is különösen a szocialista tudat kialakításával és szerepével kapcsolatosan. Ezeknek a vitáknak lényegét a következőkben lehetne összefoglalni: te a.) Sokan - igen helyesen - felvetették, bogy a dolgozó tömegek nagyrésze követi pártunkat, magáénak vallja a proletárdiktatúrát, elfogadja a párt és a munkásosztály vezető szerepét és szivesen részt vesz a szocializmust építő munkában. Ez azt mutatja, bogy a tömegek politikai felfogás tekintetében nagy lépést tettek előre - különösen az ellenforradalom óta - és munkájukkal odaadóan támogatják a szocializmus építésének ügyét. b.) Ugyanakkor azonban - a fokozatos mennyiségi és minőségi javulás ellenére is - a tömegek még ideológiai-világnézeti szempontúéi ‘jórészt a burzsoá (alapvetően Idealista) világnézet rabjai*. (Filozófiai Szemle 1960. 2-es szám 193 old.) E tény felismerése alapján igen sokrétű munkát kell végeznünk azért, hogy a tömegek minél előbb eszmeiideológiai szempontból is mellénk álljanak. Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni, ta bogy a széles tömegek - már fentebb vázolt - politikai egyetértése igen jó alapot tetata remt a marxista világnézet befogadására. c.) A kongresszusi anyag tanulmányozása során sokan elmondták, bogy a tömegek egy részének szocialista politikai felfogású és idealista világnézete között ellentmondások van© nak. Ezek az ellentmondások, amelyek ténylegesen léteznek ós hatnak, akadályozzák a szocializmus alapjai lerakásának nagy munkáját, de egyre inkább akadályozójává válhatnak a szocializmus gyorsabb üternü építésének. Ezeket az ellentmondásokat a vitákban példákkal is bizonyították. Elmondták, hogy a szocializmus építésének munkájában sokan csak ösztönösen vesznek részt, találkozhatunk a munkásosztály soraiban is - egyes rétegeiben különösen - politikai közömbösséggel és passzivitással. Sok helyen él és néha még terjed is a karrierizmus, a képmutatás, másutt erkölcsi anarchiával, buligánkodással, a társadalmi tulajdon semmibe yevésével lehet találkozni. A korrupció, ‘haver szellem* és a bürokrácia sem véletlen Jelenség még hazánkban. Ugyancsak nagy befolyása van a reakciós válldsos világnézetnek is. továbbá a polgári és kispolgári ideológiának, melyek mérgezik az emberek tudatát, s nagymértékben akadá■ «— —I X q J
