Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-09-15
jpr«s rsemrn ! ~;i'i I i ’ 4 ’ 1 kedvez éa nekünk árt. Az ellentmondások helytelen megítéléséből fakad jórészt az is, hogy elvtársaink az osztályharcot és szövetségi politikánkat sokszor torzul értelmezik- a igy 'helytelenül alkalmazzák. Az ipar szocialista tulajdonviszonyainak kialakulásával párhuzamosan az osztályyiszonyok is megváltoztak hazánkban. Megszűnt a munkásosztály kizsákmányolása, elnyomottsága s a hatalom megszervezésével uralkodó psztállvá emelkedett. Ezen óriási Jelentőségű történelmi e'rédmóny mellett azonban - főleg az.MDP vezetői -- nem vették figyelembe azt, hogy a munkásosztályon belül is vannak és kialakulhatnak ellentmondások. Ezeknek jellege természetesen nem antagonisztikus volt, de elhanyagolásuk súlyos károkat okozott. Ilyen ellentmondások voltak a nagyüzemi, politikailag fejlettebb, továbbá a jelentős számú politikailag éretlenebb (kisipari, építőipari, stb.) munkások között. Hasonló- » an ellentmondások voltak a volt - nem jelentős számú, de nagy politikai befolyással rendelkező ós szociáldemokrata nézetekkel áthatott - munkásariszlokráoiu és a munkások egyéb rétegei között, stb. Ezeknek és más ellentmondásoknak a feltárását nem végezték te# el, s igy ezek megoldása is elmaradt. E hibák nagymértékben akadályozták a munkásosztály nem csupán látszólagos, hanem valóságos egységének gyors és határozott kibontakozását. Amennyiben viszont a gyakorlatban jelentkeztek bizonyos ellentmondások (pl. az egyesülés után a kommunisták és a volt szociáldemokrata vezetők és munkások között), ezeket elsősorban adminisztratív intézkedésekkel próbálták megoldani. Jórészt ilyen okok miatt a szocialista tulajdonviszonyok kialakulásával nem járt együtt - hanem attól sok vonatkozásban lényegesen elmaradt - az osztályegység és osztályontudat fejlődése. Mig a hatalom megszerzéséért folytatott harc nagy fejlődést hozott öntudat ban és forradalmi lelkesedésben a munkásosztály többségében, addig a későbbi hibák ennek hatásfokát nagyon lerontották. Az ellenforradalom előtt a párt vezetői sok helyen felvetették, hogy Magyarországon kialakult .a dolgozó nép erkölcs} politikai egysége. A valóságban azonban ez az egység nem volt meg, sőt még a munkásosztályon belül is voltak ezea a téren problémák. Az ellenforradalom pedig világosan megmutatta, hogy az erkölcsi-politikai egység megteremtésének feladatát nem tudtuk megoldani. A Jelenlegi időszakot tekintve megállapítható, hogy - fóleg a helyes szövetségi politika alkalmazásá val- az erkölcsi-politikai egység kialakulóban van tartalma világossá vált és - a helyes pártpolitika következtében - lényegesen megszilárdult. Természetesen az eddigi eredmények nem jelentik azt, hogy az erkölcsi-politikai egység jelenlegi fokát nem kell tovább erősítenünk, A megtermelt javak elosztása is alapvető változásokon ment keresztül. Lényegében véve - a tőkések kisajátításával - a többletértóket a fejlődés szolgálatába lehetett állítani, A munkabér nem a munkaerő áraként, hanem a nemzeti jövedelemből való részesedés formájaként jelentkezett, A munkásosztály reálbére és reáljövedelme emelkedett, életszínvonala fokozatosan javult. Ezt a fejlődést megszakította az 1951-53-as visszaesés, ami törést okozott a tömegek öntudatában és forradalmi lelkesedésében is.-i
