Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1960-11-11
' tt ■ í -*• ■ t ! A kerületi KISZ Bizottság az üzeni alap? z érv ek sportfölelésein keresztül-'fíjlyt "be •aüüzéfíí sportkörök munkájába, A jövőben aktívabb <munkát kell végezniük, mert a testnevelési és sportmunka a KISZ. munkának szerves része és a szervezés és végrehajtás nemcsak az üzemi sportkörök feladata. A KISZ,Bizottság eredményes munkát végzett külömböző sportrendezvények szervezésénél. Pl, Jó szervező munkát végzett a Há-la staféta lebonyolításánál, az Olimpiai jelvényszerző versenyek tömegmozgoeitásánál", az utcák- terek bajnokságánál, az Alkotmany-Kupa és K^nresszuai Kupa megrendezésénél, A Magyar Honvédelmi Sportszövetség XV©kér. elnökseBe a Párt művelődés pülixikajanak a t'esf'nevelesi és'sportmozgalomra megái lapított irányelvei alapján a tömegek katonai elő- és utóképzési mvaiKajának megjavítását tűzte ki céljául, A MHS. a tézisek megismerése és ismertetése után megkezdte a lövészcsapatok növelését es ifi lövészcsapatok felállítását, a szervezésben és versenyeredményekben jő teljesítményt ért el. A hajómodellezőknél a tömegmozyositás" lassúbb ütemben halad, mert e^nél a szakosztálynál a költségkihatás magasr ^MHB, tömegversenyein többszáz fővel vettek részt a folyó évben mint az előbbi évben. F0ntos feladata a MHS. elnökségének a társadalmi lövójzedzők sürgős beállítása a lövészcsapatokhoz a szakértelem biztosítása érdekében, de feladata az is. hogy a lövész és hajómodellező versenyeken jó eredményt elért csapatok es versenyzők munkát adó üzemeiknél" kéllccn népszerűsítve legyenek. Ez eszköz ujabb versenyzők bevonására. Az iskolákban folyó sportmunka két területre oszlik. Az órarend szsrinti"*eá"'tantervi követelményeknek megvalósítására célzó testnevelésre, valamint a sportkörök munkájára. Az iskolai testnevelést vezetői a t41 st nevelő tanárok, munkájukat az oktatásügyi szervek ellenőrzik© Az ellenőrzések és befutott jelentések arr/l tanúskodnak, hogy az egyes iskolákban az előfeltételeket is figyelembe véve a testnevelés tanítása kielégj t'-, az iskolai sportkörök munkája nagyrészben függött a folyamatosságot jelentő tornateremtől, felszereléstől, sportudvartól. Ahol ezek a teltételek hiányoztak, nem volt L hetosége a t«ntnevelő tanárnak arra, hogy a tanu]/k zömét bevonja a sportmunkába. Ez a körülmény kedvét is szegte a testnevelő tanárnak. Jó idő esetén az iskolák udvarán folyt a sportköri munxa, azonban ez az őszi és tavaszi időszakra tehető tevékenység nem n; ujtott kielégítő lehetőséget a folyamatos edzésre. Ez az oka annak nogy rosszul állunk tömegsport vonalán, a tanulók egy része nem versenyez. Az iskolai testnevelésen kivül a sportkörökben atlétika, kézilabda, labdarúgás, asztali tenisz, úszás es a sakk voltak a jelentősebb sporttevékenységek. Lebonyolításra kerültek osztályok és iskolák közötti kerületi versenyek megrendezése,, sőt nagybudapesti szinten versenyen való részvétel is. Az iskolai testnevelesi munkára az immár ’agyomár.yossá váló évvégi BFKE Sportünnepély teszi fel a koronát, A tömegwpnrLhozp!' nak megvalósítása érdekében megalakult a kerületi TSTirűeli© ... r.®tod~Ő~ir :■ "':ői álló t"..„gsportbizott.sag. Ez a bizottság versenynaptár alapján végz. n-ürő at. Az 1.559/C0-as évben több'és sikerültnek mutatkozó tömegmozgató verseny került lebonyolításra. Ilyenek . r‘ / * 1 I |
