Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.20.a/4)

1960-05-26

I I ■ '“''■•J

I ’2’ 15*? J

De mi tette ilyenné ezeket a dolgozókat ?

mlsősoban a A érL nevelő munkája. Ez kétféleképpen éTvonyesül: a párt tagjainak neveié ében, a helytállás egyszerű tényében, továbbá, a párt tömegkapcsolatoi révén a szakszervezetekben, töraegszervizeteken keresztül.

Ez a nevelőmunka még mind ig nem befejezett. Volt olyan dőszok az ellenforradalom előtt, mikor a feleül tes szemlélő hajlamos volt arra,hogy mindentől azt a következtetést vonta le, hogy a dolgozók lelkesen versenyezzenek, . redmányeik egyedül állók, kimagaslóan jók, az eletszinvanal emelkedik,valóban magukénak tekintik a gyárat,

Drága tanulópénzt fizettünk azért, hogy megtanuljunk helyesen követkéztetni az eseményekből,hogy ne túlozzuk el az eredményeinket,hogy meglássuk az iparpolitika,-az iparszervezés hibáit,fogyatékosságait. Természeteshogy fő dolog az,hogy tanultunk.

Á formális és bürokratikus üzemvezetést ma már Ikalruazni nem lehet és nem is szabad, az 1956 ás az előtte eltelt évek legfőbb tanúsága gazdasági téren az,hogy a vezetők uátran támaszkodnak az üzemi kollok— ti vakra,'felkarol jak kezdeményezéseiket / pl*, a szocialista brigádmozgolom kibontakozásában / ilyenképpen azt mondhatjuk, hogy a dolgozók helyes kezdeményezése, jő irányú törekvése a hivatalos iparvezetés előtt áii jár, számára mindig útmutató. Az iparszervezés legfőbb hibái ott mutatkoznak,ahol ezt a kezdeményező erőt nem használják fel.

A párt gazdasági, szervező, irányitó ellenőrző munkájának legfőképpen abban kell megnyilvánulnia,uogy élésre áll a tömegek alkotó kezdeményezésének és ezeknek felső és középső iparvezetési szinten érvényt szerez.

Hol -nyilvánulhat meg leggyakrabban ás legelőbben? A szocialista munkaversenyben.

És ha ebből a szempontból nézzük versenyünket, az elmondott rövid elméleti fejtegetés után a jelenlegi helyzetről igen érdekes ós általános érvényű megállapításokat tehetünk.

1./ Bzakitottunk az 1956 októberig követett rósz versenyszervezési gyokorlatokkal, a formalizmussal, a tömegek ás önmagunk becsapásával.

2./ A verseny az üzemi, gazdaságpolitikai feladatok jó elvégzését szolgálja.

5./ Felkarolunk minden egészséges kezdeményezést és gondoskodunk azok széleskörű elterjesztéséről.

4./ Munkaversenyünk szoliddá ás tömegessé vált,

5./ Szakítottunk a " sztár " rendszerrel,és a mindennapi ,egyszerű cselekedeteket, a termelésben való becsületes helytállást becsüljük meg*

6./ Visszaszereztük a szocialista munkaversenyek megbecsülését..

7./ A verseny a tömegek mozgalmává,mindennapi életszükségletévé vált.

0./ Mivel utat engedtünk a tömegek alkotó,helyes kezdeményezésének, munkaversenyünk igen változatos és sok színűvé vált.

A fenti megállapítások alapján bírálhatjuk meg legalaposabban kerületünk , üzemeiben folyó szocialista munkaverseny-mozgalmakat elsősorban.

Tehát nézzük meg először általánosságban,majd részleteiben,hogy milyen eredményeket értünk el üzemeink,mennyire közelítették meg azokat az előbb felsorolt ismertető jeleket,melyek alapján mankójukat,fejlődésüket elbírálhatjuk ?

Elöljáróban m<#g azt is el kell mondanom,hogy valamennyi vállalat terve . iSBn feazltett-P°ntosvágrehaj tása. már anmasáüan u

' T

J