Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1958-03-14
j I- 2 - ' Eltitkolják c. károk .keletkezésűt, o fosztogatásokat, mondván, nőm jó színben tűnik fel a vállalat, he lopások fordulnak elő. Ez a felelősség alól való kibúvást jelenti, annál is inkább, mert a vállalatok igazgatóinak, főmérnökein ok, főkönyvelőinek, a műszaki vezetőknek törvényes kötelességük a társadalmi tulajdon védelme ós nyilván arra gondolnak, hogy a feljelentéssel saját hanyag munkájukat is dokumentálják. Annak ellenőre, hogy a felelős személyek a. kommunista vezetők, nem tekintik osztályharc kérdésének a társadalmi tulajdon védelmét az elmúlt évben 146 esetben indult büntető eljárás a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt. A jelzett ügyekben becsületes állampolgárok tették a feljelentést, vagy a nyomozó szervek , jelentettek, ill. derítették fel az esetet, zömükben jóval később a cselekmény elkövetése után. Ezért 77 esetben nyomozást megszüntető, 16 esetben nyomozást megtagadó határozatot kellett hozni. Vádiratot csak 3c esetben tudtunk Honyu j tűni annak ellenére, hogy az okozott közvetlen kár 1,53* '!~56 Ft. volt, A késői bejelentés a nycnoeisi munkát megnehezítette, egyes esetekben lehetőoIonná tette, .teárt csak 387-336 Ft. kár térült meg. Véleményünk szerint a. l-.:_ Ulotbon a társadalmi tulajdon kárára elkövetett lopások, fesz lógat ás ok jóval nagyobb összeget tesznek ki,, mint amiről tudunk. Megbízható számadatok sajnos nem állanak a rendelkezésünkre, de a kár több mint 3 millió Ft.-ra tehető, ebből a , kerületben kb. 30 drb. 2 szobás lakást loh:tott volna ópitoni. Ezt a feltevésünket alátámassza, hogy pl. 1957.-ben a Közért üzletekben leltározás alkalmával 62.6o9 Ft. és 21 fillér leltárhiányt állapítottak meg. Ez a szám is mutatja, hogy igen nagy összegeket te- tesz ki a társadalmi tulajdon hanyag kezelése. Sajnos csak a kereskedelmi vonalon tudunk ilyen példát hozni, az üzemekben, vállalatoknál és más szerveknél nem rendelkezünk megfolclelő adattal. Egy példát lehetne megemlíteni, a Földműves Szövetkezetnél, mintegy 26o,ooo.-Ft. értékű árut hordtak széjjel az ellenforradalom alatt. Akit ebben az ügyben felelősségre lehetett volna, vonni, az disszidált, de súly:s hiányosság, hogy a Földműves Szövetkezetnél nem folyt könyvelés, nem volt bizonylati fegyelem ás a rendőrség nyomozati munkáját ehhez hasonló körülmények rendkívül nehezítik, pl, a Rákospalotai Kötöttárugyárból tudomásunkra jutott, hogy Kovács József és társai pamutfonalat hordanak ki és értékesítik. Kovács József mindegy 90-I00 esetben aktatáskájában 3o-4c dkg. fonalat vittt ki, Távozáskor betette táskáját a pnrtás szobába, megkérte a portást vigyázzon rá, mig őneki elintézni valója van.Utána elbeszélgetett a portással, elkérte a táskáját és távozót t. Az előbb említett Kovács József testvére Kovács István, az üzemben udvarmester volt. Feladata az lett volna, hogy a társadalmi tulajdon védelmében ellenőrizze a ki és bemenő kocsik rakományát, mégis összejátszva a szállító munkásokkal, egy alkalommal 4e kg. fonalat vitt ki az üzemből. Z<f H M J
