Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1957-07-11
1. napirendi pont. Aazakazervezeti munkáról. Előadó: Murin Béla elvtárs /írásos anyag/ HL.&. j. A, é a ff te VALACBI: Volt-e a szakszervezetben kizárás ? Miért legyen Öntudatos ? elvt. Azért, mert mindenki benne van a szakszervezetben ? Ha lenne egy-két kizárás /pl. huligónság miatt/ igy nevelöiskoiává tudnák tenni a szakszervezetet. Nem szabad hibáztatnunk, hogy önérdekből lépnek be a szakszervezetbe. Persze, hogy azért lépnek be. A szakszervezet érdek - képviseleti szerv. Nagyon jó lenne egy-két érdekes előadást tartani. Pl. Mit vá - runk a szakszervezeti tagoktól és szakszervezeti vezetőktől t címmel. Beszélni arról, hogy miért jött létre a kapitalizmus - ^ bán a szakszervezet ? stb. A határozati javaslatot át kellene fogalmazni abban a szellemben, hogy mit tegyünk. ARNÓTH: Az ti.b. elég jól végezte munkáját az ellenforradalom idején, elvt. A munkás tanács félig illegálisan dolgozik, innen is látjuk, hogy mennyi ellenség van az üzemben. A bérezés ugyanott áll, ahol eddig, mindenki azt mondhatja, hogy a bérezést nem a Munkás-Jaraszt Kormány hozta, hanem a munkástanács. így megmutütközik a szakszervezet munkája is. ZIEGENHEIM: Egy elvi kérdést szeretnék tisztázni. Ki adta a béremelést ? elvt.En a következőképpen próbálom magyarázni. Ha az ellenforradalom adta, akkor képzeljük el, hogy a Horthy rezsin leverte a Tanácsköztársaságot, tehát az ellenforradalom leverése adta azt a bért, amit mi adtunk, mert ha megmarad az ellenforradalom, akkor a nők dolgozhattak volna és fele béreket adtak volna. KERTI: A szakszervezeti munka 1945Atől kezdődött. Nehezebben fogja kielvt. heverni a hibákat, mint ahol nagyobb tradioiői vannak a szak -szervezeti életnek. Ezzel nekünk a kerületben számolni kell, mert itt fiatal szakszervezeti tagok vannak, mint az építőiparban , többet kell foglalkozni a szakszervezeti munkával. A szakszervezeti központokkal jobban kéL 1 tartani a kapcsolatot, többet jöjjenek és segítsenek a munkában. Az MDP idejében nagyobb taglétszáma volt.xxBSacksxsrzffxetxvkx így pl. az Olaj gyárban 800 dolgozó közül 4oo párttag volt. Ilyen és hasonló arányok voltak majd minden üzemben. Mivel ilyen arányok voltak, az MDP-nél, a pórt nem foglalkozott komolyan a szakszervezeti munkával és több oldalról volt nyomás a szakszervezettől. Kihatott olyan jelenség is, hogy valójában a szakszervezet /Kb. 49-50-ben/ megkezdődött egy bizonyos szindikalizmus, amit a szakszervezeti vezetők észrevette^, de a pért neip. Általános tapasztalat volt, hogy ezeket az elvtórsakat félreöllitották. A pórt és a szakszervezet viszonyát nézve azt is láthatjuk, hogy a párt és a pártonkivüliek viszonyáról is szó van. Az országos pértértekezlet után egyik döntő feladata a pártnak, hogy a párt és a tömegek kapcsolatát erősíteni kell. A kerüle - ten belül sikerült a szakszervezeti funkcionáriusoknál legyőzni azt a nézetet, hogy a párttól, kormánytól független szakszerveze• -*1 J
