Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1983-01-13
r "i- 5 -Az export gazdaságosságának van egy objektív határa. A kérdés és viták forrása mindig az, hogy hol van ez a határ. A teljes magyar export struktúrában számos termék export értékesítésének gazdaságossága megkérdőjelezhető, melynek sok összetevője, a termelési folyamaton belüli és attól független oka van. Kétségtelenül rendkívül nehéz export értékesítési helyzetben, a népgazdasági deviza igényét is tekintve, a gazdaságosság határa ott huzható meg, amit a termelő és külker, vállalat még közösen elbir, stabilitása, zavartalan gazdálkodás veszélyeztetése nélkül. Egy tőkés üzletet, még akkor is szükségesnek látjuk létrehozni, ha nyereség nélküli, vagy esetleg veszteséges is, de a vállalat egésze még elbírja. Az export növelése érdekében hozott ösztönzők: - a bérpreferencia,- az import preferencia, - a kompetitiv árképzés korlátainak feloldása, melyet jelentékeny mértékben kompenzálják az export növelése miatti árveszteséget, nyereségcsökkenés hatását. Az egyes exportpiacok megtartása, a volumen növelése, különö sen a külker, vállalatoknál még nem égyértelmü és azért általánosítható ez a probléma, ha a külker, vállalatot az export értékesítés növelésének eldöntésében az adott termék vállalati szintű nyereséghozama vezérli, ilyan veszélyekkel járhat, hogy a volumen nem nő, hanem csökken és jelentős exportpiacok elvesztését eredményezheti. Ezekre a piacokra nagyon nehéz körülmények között lehet betörni. A piacot megtartani nehéz, de ha kiszorulunk, oda visszakerülni még nehezebb és a mainál nagyobb áldozatot kiván. Szövetkezetünk vezetősége nincs megelégedve a jelenlegi Külkereskedelmi Vállalat tevékenységével. Tapasztalatunk, hogy magatartásuk nehezíti az általunk gyártott camping-cikkek exportjának növelését. Ezen változtatni akarunk, és megpróbáljuk,-v más Külker. Vállalat talán eredményesebb tevékenységgel növelni tudja a nem rubel elszámolású exportunkat. Ezt az elhatározásunkat az illetékesekkel - pl. OKISZ, KISZÖV - már közöltük. Ezen a téren mi is hajlandók vagyunk további áldozatot hozni, a nyereség rovására is, hogy ezzel elősegítsük a népgazdasági feladatok teljesítését.- KLÍMA ISZ. A kompetitiv árképzéssel az volt az elképzelés, hogy a világpiaci árakat érvényesítik a belföldi árakban. Amióta a kompetitiv árképzésre áttértek 20%-kal nőtt itthon az alapanyagok ára, mig a világpiacon csökkent. Lett volna lehetőség a tőkés export fokozására a szövetkezetnél, de az alapanyagárak ezt nem teszik lehetővé. Az alapanyagok előállításának költségeit miért a : feldolgozó iparra hárítják át. Másik jelentős kérdés az import. Az múlt év végén 1 hónapig nem volt dissous-gáz. Nehéz lenne kiszámítani, hogy ez mibe került a szövetkezetnek, de azt még nehezebb, hogy ki fizesse ezt meg. Az elmúlt évhez képest változott az importengedélyezés módja. Az importáló vállalatok keretet kapnak és maguk döntik el, hogy mire használják fel. A szövetkezet papirbetétes légszűrőt gyárt, amire az IKARUSZ és RABA is átállt és ilyet rendel tőlünk. Most olyan helyzetbe került a szövetkezet, hogy az importjoggal felruházott cég nem biztosit számunkra papírt. G J
