Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1982-09-09
r~ n 5 - 8 - J A magyarországi ellenzék nem nagy, nincs szervezetük, szervezett erejük, nincs semmiféle programjuk. Fő jellemzőjük, hogy a tényleges gyengéket, hibákat lovagolják meg azokat ráncigálják elő. Vagy a lakosság egyes rétegeinek életkörülményeit, mint valóságos problémát és mint amivel a Párt, Kormány szerintük nem foglalkozik. Ilyen a hátrányos helyzetűek, ill. azgények ügye. E kategóriába sorolható emberek támogatására, szociális helyzetük támogatására 1981-ben az állam több mint 800 millió Ft-tot fordított. A SZETA e támogatás cimén gyűjtött kb. 150.000,-Ft-ot és azt is a lengyel szolidaritás támogatására akarta felhasználni. Azonban a demagógia, a^ kimondottan ellenzéki törekvések által sugalt"probléma felvetés és jelenség bírálat" legfőképpen a fiatal értelmiségre, ill. ma főként a kultúra területén dolgozó fiatal értelmiségre van hatással. Az ellenzékieskedők működéséhez a jelen helyzet két okból ia lehetőséget ad, ^ 1. Társadalmi fejlődésünk megtorpanása, az é.sz. stagnálása, 2. A nemzetközi küzdőtéren pedig az agresszív USA politika. Emiatt tehát felerősödnek ezek. Ezzel számolnunk kell. Ezért egyik fontos követelmény a fiatal értelmiséggel való sokoldalú foglalkozás, a közmüvelés terén működőkkel főként és elsősorban a vezetőkkel. Másrészt nagyon fontos, hogy mi legyünk a kezdeményezői a hátrányos helyzetűek stb. ügyének elemzésében és rendezésében,továbbá a konkrét gyakorlat hibájának felszámolásában. Mindezeket is végiggondolva igazoltnak kell tekinteni azt a követelményt is, hogy a közművelődésben dolgozó fiatalokkal foglalkozni kell. Elvtársak! A fiatalok mozgásigényeinek kielégítésére ugyancsak kevés a lehetőség. Valami van. Van: Testvériség, VOLÁN, U.Dózsa, MTK VM. Sportiskolák . és versenyszerű sportolás. Vannak dühöngök. Ezek száma kevés és mi- 5 vei céljuk versenyzők nevelése tömeges sportolást nem tesznek lehetővé. A városiasodás eltünteti a grundokat. Több ezer azoknak a száma, akiknek nincs mozgási lehetőségük. Vannak iskolai sportudvarok. Ezek a nem iskolai gyerekek és főleg tanitási utáni időben zártuk. Közben megállapítjuk, hogy gyerekeink bár égimeszelők, de satnyák nem alkalmasak sokan katonának. 1970, az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta hangoztatjuk, hog; sportudvarokat meg kell nyitni. Mi ennek az akadálya?- A sportudvarok létesítése sok pénzbe kerül. Igaz. Ha ott a ' gyerekek játszanak tönkreteszik ki hozatja helyre - honnan a pénz.- Hogy kárt ne okozzanak felügyelet kellene, de az iskolai gondnokok ezért már nincsenek fizetve. Tehát: be kell zárni a kapukat! I ' ^_ ~ ^
