Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1981-11-19
r~ H A felsorolás nem teljes, de ez is mutatja már az irányítás bonyolultságát, a/ A kér, pártirányitásu szervekkel rendszeres az együttműködés, terveinket, tevékenységünket egyeztetve dolgozunk. Mégis: a PB^és a Tanács MT-ban több a párhuzamosság, mert más netodikával történik a tervezés. Úgy gondolom/z volna a helyes, ha a párt tervezőmunkáját követnék az állami szervek is, b/ A továbbiakban említett szerveket, mint kerületek közi szerveket említhetem. Pártirányításuk rendezett abban az értelemben, hogy felelős párttestület dönt esetükben, de abban az értelemben nem, hogy a véleményező párttestület véleményét igényelnék. Ezt bizonyos értelemben meg lehet érteni, de a tény mégsem jó igy. Szerintünk ezt a helyzetet meg kell vizsgálni és rendezni,. A tömegszervezetekkel rendszeres és napi kapcsolatunk van, kerületi szintű vezetők a kér. PB rendezvényeinek résztvevői, munkaterv és akciók egyeztetettek, A velük történő együttműködés, j)árt irányításuk helyes megoldása nagyon fontos üzemi- intézményi és az utóbbi időben mindinkább előtérbe lépő lakóterületi munka szenpontjából A lakóterületi munka irányításában már hosszabb ideje differenciáltan dolgozunk, a körzetek köré kovácsoljuk a politiaki munkát. Véleményünk, Jhogy a lakóterületi politikai tevékenységben nem elégséges a társadalmi szervezetek elkülönült munkája, jobb összehangoltságot kelll teremteni és azt csakis a párt irányítás feladatainak tekinthetjük. Végeredményben arról van szó, hogy a párt politikája ' érvényes a lakóterületre is, végrehajtásáért ott is dolgoznak és dolgozni kell. A munkahelyi szervezeteknek hatniuk kell dolgozóikra, mint lakókra, a lakókra hatni kell úgy is, mint dolgozókra, — tanulókra, igy természetes, hogy össze kell hangolni tevékenységüket. Meg kell említenem itt közbevetőleg »gy, szerintem súlyos kérdést, Beidegződött szemlélet, hogy a Főváros egyes kerületeit munkás kerületként emlegetik. Ha ma a szocializmus viszonyai között még lehet igy különbséget tenni, akkor van nem munlá s kerület is. A nem munkás kerületek körül viszont kiemelt figyelmet kapnak az un. belső kerületek. Használatos az a kifejezés, hogy a Főváros perem kerületei. El kellene dönteni, hogy pl. a peremkerületek milyen kategóriába tartoznak. Úgy látom, hogy^ a munkás megjelölés erőltetett. A XV.kér már régóta munkás kerület, legfeljebb nincs annyi üzeme, mint más kerületnek, bár ha a hatáskörileg nem ide tartozó üzemeket is beszámítanánk qjeglepő kép alakulna ki! A munkás jelleg bizonyítása pl. a következő: a tanintézetekben történt felmérés szerint a kerület tanulói 80 % körül munkás szülők gyermeke. Al __ j _______ L I ■■ I
