Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.20.a/3)

1978-12-15

r n ** -uO *“ Viszont nincs egységes nézet abban, hogy mennyire legyón ope­ratív , konkrétan beavatkozó a pártozervezotok irányító, eHon­­őrző tevékonyaégé a gazdasági énitőmunkába. A törvező munkában s párt vezető szerepét érintő gyakorlati *1.0/a ŐJi Mw-k. JLkÍ i/o. iiUK Ct Obi kiét*.*, y A vállalatok gazdasági vezetői ellcészitik az éves tervet, az üzemi demokrácia fórumain pedig véleményezni koll azt. Kér­dés, mikor tárgyalják meg az 1979. évi gazdasági tervet a vál­lalati pártbizottságok, pártvozetőségok? A VSZT és a bizalmi testület tanácskozása előtt, vagy után? Álláspontunk ebben a kérdésben nem lehet más, mint régen; az első fórum,^amelyneky terv alapkérdéseiben állást kell fog­lalnia, a párt vezető testületé# Ebben nem lobot eltérés a központi és a vállalati gyakorlat között# Ismert, hogy a terv alapkérdéseiben a Központi Bizottság decem­ber 6.-án foglalt állást, a párlement ele pedig az 1979. évi terv és költségvetés december 20-án kerül# A párt vezető szerepet a szocializmust építő társadalmunkban a dolgozó nép régen elfogadta. A dolgozó embereknek a párt i­­ránti bizalma kifejezésre jut abban, hogy a párttól várják sor­sul: javulását# A pártnak teszik szóvá, ha számukra nőm tetsző dolgokat tapasztalnak a gazdasági életbon, társadalmunkban, klienségoiuk pedig minden valós, vagy vélt, illetve többségé­ben ránk fogott és eltúlzott hibáért a kommunistákat, a pártot teszik felelőssé. Ezért a pártszervezetek munkájában az lenne cí nagyobb hiba, ha nem avatkoznának be konkrétan a gazdasági folyamatok alakításába a népgazdaság, és ezen túl a dolgozó nép érdekében. A kérdés azonban az, hogy milyen mélységig, illetve hogyan tegyék ezt? A kérdés első felére,- tehát, hogy milyen mélységig avatkozzon a párt a gazdasági folyamatokba- gondolom senki sem tud recep­tet mondani# Annyi bizonyod, hogy a gazdasági épitőraunlca hosszú és rövidtá­vú célkitüzésoinok meghatározása csak a párt jóváhagyásával történhet. Az is világos, hogy a pártnál; koll közvetlenül és demokratizmust kibontakoztatva a dolgozó tömegekkel együtt ellenőrizni a célkitűzések végrehajtását. A partnak kell meg­szervezni a különböző állami, gazdasági,társadalmi erők egy irányba történő cselekvését. A pártnak koll a célok megvaló­sítására a tömegeket mozgósítani# Ezt jelenti klasszikusan értelmezve a gazdasági épitomunkában a párt feladatait. Ez, természetesen sohasem vezethet oda, hogy a pártsservek átvegyek más végrehajtásra hivatott szerv felada­tait. 3 3 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom