Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.20.a/3)

1974-09-05

p' " 11 - " ■ ' ■ ■ ' 1 I fi.......... —I ■ í I- 9 -fokozcttabb bevonása, különböző vezető testületekbe, a kér. PB. 1973 ős 1974 övi határo zata e munkás-alkal­ma zetti bérarányok megtartása kérdéseiben. A felsoro­lásból látható, h gy a nem műnké; rétegükben van a fenti ha­tározatokból még ma is az értetlenség, vitatkozás, győz­­köciés. Párt szó rViZe tóink zöme ezt a vitát párt szerű kere­tek között folytatja. A fenti tapasztalatukból az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a pártegység megteremtése ismétlődő,változó folyamat, és ogyre differenciáltabban jelentkezik. A határozatok az eltérő érdekeltség miatt nem egyformán érintik a párt­tagokat ? őzért az azokra való reagálás is eltérő. A párt­­vezetőségeknok nagy szerepe van abban, hí gy a demokrati­kus centralizmus talaján az adott területen a különböző nézeteket feltárja, azokban párt szerű vitában pártegy­­ségct létrehozza. A pártdemokrácia erősödésével, az ellentétes nézetek nyíl­tabban tisztázhatók, ezért nem kell a vitától a pártegy­séget félteni. Igaz visz.nt, hegy az ilyen vita alaposabb felkészülést, alaposabb helyi és emberismoretet igényel. Általán,.snak mondható tehát a párt politikájával való egyet­értés, de az a vélemény is, hogy a EB határozatai a végre­hajtás egyes területein torzulást szenvednek. Párttagsá­gunk tehát nem a párt politikaj ,t vitatja, hanem annak hely­telen gyakorlati alkalmazását és helyi végrehajtását. A pártszervezetek munkájában törekvés és fejlődés tapasz­talható a hat ározatok végrehajtása, ellenőrzése fokozásá­ban. A beszám .Itatás főleg vezetőségi üléseken történik. ^ A személy szerinti dicsértet és bírálat,-1 alkalmazzák. A fele lősságrev. nás viszont csak a bírálat szintjéig jut el. A határozat végrehajtásának elmulasztásáért a pártbünte­tést ritkán alkalmazzák. A k. Gumist a. példamutatás, az erkölcsi, morális követelmé­nyekkel a párttagság elvileg egyetért. A gyakorlatban ezek megsértői ellen /önzés, közömbösség, vallás«. sság, társ.túl.elleni vétség/ határoz .ttabb fellé­pés szükséges. Számos helyen és esetben csak akkor Ítélik el az ilyen jelenségeket, ha az "máshol” van. Helyileg nehezen látják meg az ilyen esetet. A pártdem. krácia csak a jogok és kötelességek összhang­jában dialektikus kapcsolatában a két oldal egyidejű be­tartása mellett érvényesülhet és fejlődhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom