Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1974-04-24
r n _ 5 _ Ho z z ás z ólás ú u a n elmondja, hogy a határozatot m i üde aki tje k egyfor- mán kol'l értőim zni ahhöz, hogy ezt a munkát eredményesen lehessen végezni. Véleménye szerint nagyon leszűkül a kúderkivriasztás köre. 7 ,'etért a háterozal-javasíattál. Haszvádi elv társ a határozat minden ténybeli meg illa -ita.iával egyetert. Be se j! arról, hogy azért: nem tehetjük a kádereket felelőssé, hogy nern mentek politikai főiskolára, mert oda nem lehetett jelentkezni. Úgy fogalmazná meg, hogy abban az időben nem volt mód több elvtárs beiskolázására. Időszerűnek tartja a témát a választások előtt. Kiemeli, hogy a kádermunkában nagyon fontos követelmény a tervszerűség. hantos elve ars összefoglalja a vitat. Elmondja, hogy az intézkedési terv 'első' pont j ab a r. le van irva, hogy a kerületi'PB ülése után az üzemi PB-k és csúcsok, testületi ülésen, taggyűlésen ismertessék a KB novemberi határozatát /1973/« és fogadtassák el. Jogosnak tartja azt a felvetést, hogy az elfogadtatás miért került be az intézkedési tervbe. De szükségesnek tartotta ezt az anyagba bevenni, mert úgy érzi, hogy a valóságos elfogadás a párttagok részéről nem mindig jelentkezik. Kitér a vita során felvetődött kérdésre: - kinek van igaza, az igazgatónak vagy párttitkárnak. Lantos et. elmondja, hogy egy határozat születése előtt felmérik a helyzetet. A felmérést döntő többségben a gazdasági ós állami vezetők végzik. A pártszervezet a párt álláspontját képviseli. Ha egy vállalat igazgatója csak a nyereséggel törődik, ós nem a népgazdasági érdekkel, - hiába akar j t a vállalat dolgozóinak - tevékenysége helytelen. A minősítésekről az a véleménye, hogy nagyon egyoldalúak. A minősi^ tett elvtársat, jó vagy rossz előjellel -kiemelik környezetéből a minősítéskor. /-v Összefoglalójában kiemeli, hogy nem csak azon kell vitatkozni, hogy valaki megfelel-e a hármas követelménynek, hanem azon is gondolkodni kell, hogy az embereket milyen utón lehet a hármas követelménynek megfelelővé tenni. A hármas követelmény differenciálásáról szól,- elmondja, hogy nem egyforma a követelmény egy igazgató és egy művezető esetében. Véleménye szerint a politikai alkalmasság leszűkítve azt jelenti, hogy a vezető tudjon mozgósítani a politikai célok végrehajtása érdekében és tudja meggyőzni az embereket. A politikai alkalmasság azt is jelenti, hogy a vezető a politikai, népgazdasági érdekeknek megfelelően végezze tevékenységét. Lantos et. kitér arra, hogy most nem a hatalom megvédéséről van szó,- a határozat a munkáshatalom erősítése érdekében született. A munkásoknak lehetőséget kell teremteni, hogy tanuljanak, később vezetők legyenek. Beszél arról, hogy a helyi adottságok, lehet ségek figyelembe vétele szükséges, de nem csak a helyi dolgok alapján megítélni a helyzetet. C~~ ~ - J
