Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1972-01-20
r ... "i Indoklásul elmondja:- A beruházásokról neri kell ujaob megállapításokat tenni, ismeretesek, ho y tulhaladtünk a helyes arányokon. A beruházások mértékére, ill. uj beruházáson indítására határozat van, mely külön önálló témaként megvitatásra kerül az érdekeltekkel.- A KB külön határozatot húzott a munka és üzemszervezés korszerű sité sere. Azt lehetne mondani, hogy ez nem pártpolitikai feladat. ön tagúban nem, de ha nem ösztönzünk erre, - gazdasági, műszaki szakmai területen dolgozókat, akkor bizony a későbbiek során súlyos politikai feladat hárul ránk. A határozat kimondja, hogy a következő két évben azért is kell különös figyelmet fordítani erre, mert a népgazdaság széles területein szervezésbeli elmaradás tapasztalható és emiatt jelentős nemzeti jövedelem többlet lehetőségétől esünk el. Sok uj korszerű gép került üzemeinkbe az elmúlt évekbe, de nem követte ezet a megfelelő kiszolgálás- alacsony a terhelés előkészítése- hosszú a termékek átfutási ideje- magas az álló és forgóeszköz készlet lekötöttsége. Közgazdasági és bank szakemberek felmerése szerint egy adott egységnyi nemzeti jövedelem létrehozásához kétszer annyi eszközt használunk fel, mint a fejlett ipari országok. A uunna és üzen szervezők gyengeségeivel függ össze, hogy nagyon sok vállalatnál a munkaidő alap Kihasználása kedvezőtlen, a veszteség idők jelentősek, a termelési folyamat különböző láncszemei yakian idővesztességgel kapcsolódnak össze. Ezért is sok a túlóra, látszatra jelentkezik a munkaerő hiány,pedig az üzemekben ás intézményekben lényeges munkaerő tartalék van.- A kerületi jelentések összesítésénél is állandó emelkedést tapasztalunk az anyag és az általános költségeknél. A KB határozat kimondja, hogy szembe kell szálnunk az anyagköltségek túlzott emelkedésének tendenciájával. 1969 óta az anyagköltség /-s hányad emelkedett, pedi , minden egy %-os anyagköltség hányád népgazdasági szinten 3,7 milliárd Ft-ot jelent.' Itt térnék ki ^ arra, hogy helyesnek tartaná , ha a párt és gazdasági vezetők az intézkedéseik indoklásánál, a politikai agitaciónál felhasználnák a Népszabaaság I. hó 13-i számában megjelent "1 %" cimü cikket. Kerületünkben is hasonlóan, de szélesebb skálájú számításokat kellene végezni és a kapott adatokat agitációként, szemléltető módon is felhasználni vállalatainknál, üzemeinknél. Eddigi agitációnk során volt szó a Kormány által előirt 3 %-os bérfejlesztésről^ de mind kevesebb szó esett arról, hogy azt honnan vegyük elő, s azért a dolgozóknak mit kell tenniük. A cikk olvasása során mindenki talál a ma, a számára is példát. A probléma megoldásúhoz nem célravezetők a költség, vagy mérleg készítési manipulációk, hanem valóságos kimuta ható elgondol' sok, vagy lehetőségek feltárására] .ajd az azt megközelítő politikai, azdasági szervező munkára gondolunk.- A munkaverseny mozgalo mai kapcsolatosan idézte Nyers et. által mondottakat és a kerületre általánosítva hangsúlyost: hogy ki kell emelni a jelenlegi szürkeségből. Ennek a megoldása helyileg a helyes célkitűzésektől ós a velük való foglalkozástól függ.
