Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1972-09-14
r n % ii -legalább ennyire a munkások szemléletének képviselete is, Más részről a munkások nem tudják mégkülönböztetni, hogy -egy egy gazdasági vezetővel szemben milyen minőségben állnak, mint a. szakmai Vezetővel, vagy a pártvezetőség tagjával? A szakszervezet megnövekedett szerepe, illetve, hogy ezzel a szákszervezetek élni tudnának, vagyis, hogy az 196(&--es pár! határozat a szakszervezetek tevékenységében valóban változási hozott i- a. munkások tudatában nem lelhető fel megfelelő súlylyat. Még akkor sem, ha valójában történt változás ( pl, kötlek tív szerződések kötése, stb.) Úgy a munkások, mint a pedagó gusok segélyadó. üdülést jót rosszul biztosiló szociális intéz menynek, és a munkaversenyben illetékes szervnek tekintik. Noha nagy szükség volna nevelő szerepére, valódi politikai és kulturális nevelő tevékenysége leszűkül a szakszer vezet i oktatásokra, Érdekvédelmi feladatukat is egy egy tag sérelme elintézésében látják. A Bőrgyárban tapasztaltak bár kicsit élesen fogai ma zottak - azonban többé kevésbé jelemzőek a szak szervezetről általában valottakra, 111 azt mondták, hogy "még min dig megtalálható a törülköző politika, és hogy a szakszervezeti aktívák jutalom reményében vállalnak munkát, és nem meggyőző désből." A MEGÉV-ben a szakszervezet tevékenységéről a meg kérdezettek fele semmit sem tudott elmondani, azt sem tudják, ki a szakszervezeti titkár. Viszont azt elmondták, hogy termelési tanácskozáson sem vehetnek részt közvetlenül, csak a küldöllek, de azok nem adják tovább a hallottakat. Ezzel itt jogaik legelemibb gyakorlásától fosztják meg a dolgozókat, azon a cimen, hogy: kicsi a terem. Nem találkoztunk azzal, hogy szakszervezeti kezdeményezésre a szakmai vezetéstől eltérő vélemények munkáskollektivák elé kerültek volna. Demagógiától és tekintély-csorbítástól félnek. Holott megfontolt esetekben - éppen a döntés helyes kialakítása és a dolgozók demokratikus jogainak gyakorlása érdekében szükséges lenne egy-egy vjtás témát döhtés előtt a dolgozók elé terjeszteni, A munkások nevelése, az üzemi demokrácia kiterjesztése egyik eszközeként is. A leírtakban a. közgondolkodás néhány jellemző vonását és az azt befolyásoló összefüggéseket kívántuk bemutatni. Bár a tudatnak ez a szintje is változó, jelen körülményeinkben a viszonylagos kiegyensúlyozottság, állandóság állapotában van. Hogy a jellemző vonásokat a valóságot megközelít- hűségben megkaphassuk és azokat vizsgálat alá vehessük, leválasztottuk a napi ingadozásokat mutató hangulati hullámzásokat, amelyek esetleg szél sőségesebb rmgitéléshez vezettek volna, Azokat a momentumokat ke restük, amelyek a vizsgált csoportok gondolkodását hosszabb távon alakítják. Mindezek után néhány gondolat rögzítése szükséges még annak ér zékeltetésére, hogy milyen ellentétes tendenciák befolyásoló hatásával találkozunk még a közgondolkodás vizsgálatánál, 3 o _____________________ ————T - ’-----■——II I ■ J
