Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1971-10-28
r 1 ... 7 -hogy az elkövetkező idős zakókban a körülmények megfel elő alakulása és jobb ismerete alapján később kigazdálkodjék az évi 3 /-os bérfejlesztést és az 5 /-es jövedelemnövekedést, A kerületben a bérfejlesztés mértéke 11,9 /t legmagasabb a kereset növekedés a :yérakban 14,8 '/-, az ipar vállalatokban 11,3 Z. Alacsony a XTSZ-okbon 7,7 /, és az egyéb egységekben 5,2 /. A szóródás itt is jelen mert a bérfejlesztés mértéke 21,7 /-tói c,8 /-ig terjed. Az ütem eltérés nem jelenti azonban az abszolút bérekben vizsgált sorrendiség- teljes étrendeződését. Az egyéb egységekben ugyanis még mindig lárma, .asabb a kereset /3 3 8 2 5 .-Ft/f ő/, majd utánuk a gyárak követkéznek /28715-.-Ft/fő/, ezekután a TEK vállalatok /283o4.-Ft/fő/, az iparvállalatok /2784Ő,-Ft/fő/ és végül a KTSZ-ek /2673o,-Ft,/fc/, Jövódelem alakulás; A tervtörvény a reáljövedelmek 25 - 27 /-os növekedését irja elő. Ezt a mértékét-a TEK vállalatok csoportjának kivételével a többi gazdasági csoport nem tudta megközelíteni. Bár a népgazdasági szintű reáljövedelem és a vállalati szintű átlagjövedelem n.?m képeznek azonos közgazdasági kategóriát, mégis ez utóbbi megfelelő ütemű növekedése nélkül elképzelhetetlen az előbbi megvalósul ása, A jövedelem tervek viszonylag alacsony színvonala rámutat a gazdasági szabályozó rendszer szigorúságára, nevezetesen arra, hogy a beruházások és egyáltalán az eszközök állományának növekedése a részesedési alap növekedése, tehát a jövedelmek gyorsütemü emelkedése ellen haté tényező, Jélenleg általában azok a vállalatok járnak jól, a részesedési alapképzés területén, ahcl a szerves>összetétel viszonylag alacsony. Ezzel szemben a termelékenység területén magas színvonalú vállalatok fejlesztési alapja több, de kevesebb jövedelmet tudnak biztosítani dolgozók részére, s igy nehezebben jutnak munkaerőhöz. Főlő, hogy olyan ellentmondásos helyzet alakul ki a IV, ötéves terv során, hogy az alacsony szerves összetételű vállalatokban a mi.isza.ki színvonal növelési lehetőség korlátozott lévén fejlesztési ^ alap hiány áll elő, viszont a mágas szerves összetételű vállalatokban inkáid a jövedelem növelési lehetőség korlátozottabb és ezért részesedési alap hiány jelentkezhet. Egy ilyen helyzetben az eszköz erős vállalatok tovább ruháznak be, az eszköz szegények pedig több élő~ munkát vesznék igénybe viszonylag alacsony termelékenység növekedési ütem mellett,, Az alapok áramlása viszont a kerület vállalatainál - egyelőre - érdemlegesen még nem indult meg és azt nem is tervezik. Az átlagjövedelem növekedés általában évi 3 Z fölött kerül előirányzásra és i;;y 1975 évben 17,8 /-ot ér el. Legmagasabb a TEK vállalatoknál 23 Zt és a gyárakban 19,5 7* Az iparvállalatok középen helyezkednek el 18 /-kai, az egycb egységekben le,4 /-os, és a KTSZ-ekben 8,3 /-os jövedelem növekedés viszont már alacsony. Beruházások; A tudományos technikai forradalom követelményeinek megfelelően, az anyagi- műszaki megalapozottság szemel ott tartása mellett, a gazdasági * ? J? • I ..g -d _ — _ T>—- - -■ ■■■ .. . _ _ . r .. __ . |
