Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1970-09-30
rTMi ■ I- 2 -Ugyanakkor mégis egyoldalú a vita, mert többségében a negatív jelenségekre helyezik a hangsúlyt, egy-egy negatív példát ragadnak ki, abból általánosítanak, nem összefüggéseiben minősitik a jelenségeket. A kiragadott példák döntő többségében önmagukban igazak, felvetésük jogos, elitélésük helyes de mert környezetéből kiszakították nem általánosíthatok és ezért nem jellemzőek, bár a tömegességük esetenként aggasztó. Tapasztalatainkat az Ir'ry Ak fejezeteinek megfelelően összegezzük: I. fejezet Az Irányelvek összegezik pártunk külpolitikájának elveit, azokat a külpolitikai lépéseket, amelyeket a béke biztosítása,a haladó erők tömörítése, az internacionalizmus erősitése érdekében tettünk. Éppen ezért a tagság a párt ezirányu A-oliti-q kájavai egyetért. Hangsúlyozzák e x^oütika folytatását, hozzájárulásunk fontosságát a nemzetközi mértekben folyó imperialista ellenes harchoz. Kiemelik a külpolitikai elvek és lépések konkrét összhangját, a Szovjetunióval való testvéri együttműködés és szövetség fontosságát, az imperializmus ellen közvetlenül fegyveres küzdelmet vívó vietnami, laoszi népek segítésének szükségességét. Mindezek mellett jelentkezik egyéb vélemény is: "A politikai függetlenségüket elnyert népek főként anyagi támogatása, veszélyekkel jár, mert néhány országban mégis jobboldali fordulat következett be." "Az arab országok támogatása furcsa, amikor több arab országban nincs legális kommunista párt, a kommunistákat üldözik.” "Helyes-e az ismert terheket vállalni a vietnami nép segítése érdekében, ha beláthatatlan ideig kell vállalni”? - "cálsze-* rübb volna katonai döntésre vinni a dolgot" A párttagság túlnyomó többsége már a felvetéskor a párt politikája alapján válaszol. Né&any elvtársban kétségek maradnak, mert egyéni boldogulását félti. Néhány elvtársban - miközben mélységesen elitéli az imperializmust - ott az aggály, hogy nagy katonai erővel, gazdasági potenciállal pállunk szemben, s hogy helyenként az imperialista törekvések sikereket ernek el. Tehát elvtársaink ogyrésze az imperializmus gazdasági, katonai erejéből többre következtet, mint taktikai "sikerre”, még nincsenek meggyőződve arról, hogy a szocializmus nem csak £c veszélyt jelent az imperializmus számára, de történelmileg elkerülhetetlenül diadalmaskodik is. AZ
