Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1970-09-10
1 I 5~ 1964-ben 1965-ben 1 fő 1966-ban 2 fő 1967-ben 2 fő 1968-ban 1969-ben 3 fő A Fegyelmi Bizottság minden esetben vizsgálta a diszszidálás körülményeit is. Megállapítottuk, hogy előfordulnak esetek, amikor az utlevélkérelmező személyének közelebbi vizsgálatával meg lehetett volna tagadni a gazdasági vezetőnek az útlevélkérelem aláírását. Pl. az Erőmüjavitő Vállalattól disszidált egy dolgozó? aki alig fél éve lépett be a vállalathoz. Ez a dolgozó előzőleg védett üzemnek nyilvánított munkahelyen dolgozott, ahonnan nem kaphatott nyugati útlevelet, A vállalatnál ezt nem vették figyelembe és igy akaratlanul is elősegítették a dolgozót disszidálás! szándékában. III* A fegyelmi helyzet^ fegyelmezetlenség ' értékeléséből adódó nénany tapasztalat. A beszámoló'első fejezetében a fegyelmi helyzetet a számok tükrében vizsgáltuk. Valószínűnek tartjuk, hogy a számok tűk- ' rében végzett értékelés nem tükrözi tökéletesen a valóságos helyzetet. A valóságos helyzet a statisztikában szereplő adatoktól eltér. Elért azért, mert a statisztikában csali azok az esetek szerepelnek, amikor a fegyelmi eljárás'megindult és a végén a vétségek miatt pártbüntetést kellett alkalmazni. Tehát csak a határozatokat rögzíti és nem^tartalmaz olyan pártfegyelmet sértő cselekedetet, melyek ugyan megtörténnek, de nem zárulnak pártfegyelmi határozattal-. Ezt bizonyítja a már korábban említett helyzet, amelyet úgy jellemeztünk, hogy vallásos magatartás miatt nem történt pártbüntetés kiszabása, ugyanakkor a Pártbizottság e témába tartozó anyag tárgyalásánál több negatív jelenséget álla^ pitott meg kerületünkben. Ez azt.jelenti, hogy a számokkal igazolható fegyelmi helyzet mögött létezik egy lappangó fegyelmi-helyzet, amely nem minden esetben válik tényleges fegyelmi üggyé. Mi az oka ennek a lappangó fegyelmi helyzet létezésének? Elsősorban az, hogy a párt normáival 1© pcsolatbsn történt változások nem mindenütt és nem- egyforma, súllyal kerülnek megvalósításra. Másodszor oka ennek a helyzetnek, hogy a megítélésnél nem lehet olyan csalhatatlan mércét alkalmazni; amelyet mindenütt egyformán tudnának használni. Szinte törvényszerű, hogy minden embernek más az Ítélőképessége, tehát egyazon cselekményt elkövetőket is különbözőképen Ítélnek meg. Arra kell azonban törekedni, hogy ezek a'különbségek egyre kisebbek legyenek, egyre jobban közelítsék meg azt,'hogy azonos mércét alkalmazzanak a párttagok magatartásával szemben. A megítéléseknél különbségeket látunk az üzemi, hivatali és a területi pártszervezeteknél is. Ennek okát abban látju,hogy ezek a'pártszervezetek összetételükben, alapjaikban különböznek egymástól. Tapasztalataink szerint az üzemi pártszervezeteknél a fizikai dolgozók sokkal előbb észreveszik és nyiltan fel is hozzák, ha a vezetésben - legyen az párt-, vagy gazdasági - hibát látnak és igy természetes, előbb és mondhatni szigorúbban történik a felelősségrevonás is. Ezt bizonyltja a Landler Jenő Járműjavító Vállalat pártfegyelmi munkája, ahol a kerület szamaihoz viszonyítva, több éves viszonylatban, magasabb a felelősségrevonások száma. Tapasztalataink szerint a hivatali párt szerveknél jobban érvényesül'a kispolgári szemlélet ; A 8 J
