Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1969-09-25
r i ~] A többség válasza, hogy igen. Helyes, Hogy a gazdasagpolitikai terveknek a vállalat által meghatározott tervekben kell realizálódni. Vitatjuk, hogy ez egyediben realizá'lódik-e. Ideológiailag felkészült elvtársak vannak általában a vezetésben. Állam-politikáról lesz szó; eg, etórtés van, hogy a szocialista állam tevékenység alapja a szocialista demokrácia. Szzel egyet értenek. Szükségesnek tartják a szocialista demokrácia üzemi és közéleti fejlesztését. Nagy viszhabgra talált. A gyakorlat fonáksága, íogy a demokrácia legfőbb megjelenése formája a választásokat kivéve a bírálat, véleményalkotás és kimondás. Sz azonban vitát eredményez. Sz nem pártosul elvi meggondolással. Szem előtt téveszti, hogy a demokráciának az állam politikáját kell szolgálni. A szocialista állam politikája jó. Néhány kérdésben anarchia jelentkezik. Az osztályharc menete határozza meg. Továbbá az omszagon belüli külső eseményeket is figyelembe kell venni, állandóan ismételjük politikai munkánk során, hogy az állásfoglalások kialakításában legfőbb dolog, hogy a kiindulás az osztályhelyzetből, az osztályszemlóletbol legyen. Megítélése, hogy nagy elvi tévedés nem lehet. A vitában már elhangzott, felgyorsult az elet és ez felvet sok uj problémát. A sok problémára a válaszadáshoz sok embernek kellene sok időt fordítani! Ennek ellentótekénta felgyorsult elet következtében kevesebb időt tud az ember fordítani erre^ ebből következeik a "fő ideológiai munkaterület problémája", hogy a pártoktatásban résztvevő tömeg nem tanulni, hanem hallanai akarja a párt álláspontját. Ha problémát okoz a dolgok megértetésénél akkor a párttagság jelentős része a régen tanultak alapjan a régi szemlélettel fogadja az eseményeket és a hatást. Lényegében minden kérdésre választ tudunk adni. A kommunisták kozott nem lehet ellentét. Világosan ás újból magyarázni kell, hogy mi az oka ezeknek az ellentéteknek. Véleménye szerint figyelembe kell venni, hogy a szocialista országok gazdasági és politikai fejlődése is különböző színvonalon van. A szocialista una országokban is a társadalom-^ nak különböző ogrztályszerkezete van. A szocialista átalakulás különböző színvonalat ért el különböző szocialista orszábokban. Jelentősége van az egyes vezető személyiségeknek, valamint olyan elfajult jelenségnek is, mint a személyi kultusz stb. El lehet Ítélni. Ahhoz a megítélésnek is hozzá kell járulni. Miért nem jöttünk rá előbb erre?Nem tudja és sokan köy zülünk nem tudják. Válaszolhatunk ra az al, hogy oka az ideológiai gyaageség és hitünk. Küzdeni kell az ideológiai-politikai munkával. A szocialista világrendszeren belül is törvényszerű, hogy van ellentmondás. -A két ellentmondás között különcséget kell látni. A kapitalizmus ellentmondásait nem lehet leküzdeni. A világ kommunista mozgalmának fejlődése ellentmondáson keresztül történik. A jelentés két fő kérdése; a nemzetközi munkásmozgalom és az uj gazdasági mechanizmus köré csopoatositja a megállapitásait. A nacionalizmus sajátos magyar megnyilvánulásával foglalkozzon. Különböző dokumentumokat gyűjtöttek Össze. Ez a kérdés a határon túl levő magyarok problémája, ill. összefüggése a kérdésről.Nem közomoös számunkra, hogy hogyan all a határon túli magyarság. Szemünkre nem minden magyar testvér, mint ahogy azt az ellenforradalom során, idején mondatták. Jobb életet, szabad kizsákmányolás mentes életet a szocializmus jelenti a határon innen ós határon túl élő magyarok számára is. 1 J-________________________ J
