Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1965-07-01
■ ■ — 11 ■1 - 1 ■ ■,.......... ——I ■ I - 2 - I pártbizottság is. Ez kötelez arra is, hogy sajátos kerületi problémáinkat figyelembevéve, azokat az elméleti kérdéseke ^tárgya!juk, amely előre viszi azt a politikai harcot, amit a kerületben meg kell vívni. r-ty "békés egymás mellett é1és gondolatához elmond ja,hogy 30k a félreí' értés a partszervezeteken belül a kommunisták között. Olyan látszata* / van a dolognak, hogy bizonyos összebékülósről van szó, vagy balról , \ való áll.áspontj, .mely "revizionista tekintélyt" nyújt az imperiajis- V. táknak./ Az irányéTveK azt »u-tatjálr, Tíögy p'íH Tttfctri 'én elméleti'' vitá"’ía—ke^l alapozni a válaszokat, mert semmiféle elméleti kérdést - ilyen alapon elintézni ne. lehet. Pataki éívtárs rámutatott arra, hogy a békés egymás mellett élés politikája nem napi taktikai kérdés a kommunista pártok politikájában. Amióta a kommunista mozgalom létrejött, azóta mindig főkérdésként szerepelt. A kommunista mozgalmat az jelP emezte,mondotta, *hogg mindig az adott helyzet felmérésére törekedett, s megadta a cselekvéshez a megfelelő eszközt, - a Kommunista Kialltványt, a Lenin munkáját, stb. Elemezte a helyzetet,a munkásosztály és a párt taktikai álláspontját, kifejtette", hogy mindegyik dokumentumnak a célja a munkásosztály hatalmának biztosítása. A Kommunista Kiá'H tvány a klasszikus kap 1 tn’’ izmusban elmondta , hogy csak a munkásosztály képes változtatni a hely ze tén, tehát szervezkedni kell, mégpedig nemzetközi vonatkozásban. A lenini értékelés az imperializmus szakaszában azt mondta, hogy az imperializmus a hábor&k és proletármozgalmak korszaka, az imperializmus halódik és az imperialista hatalmak között lévő ellentéteket a szocializmus érdekében ki kell használni. Ennek következtében egy országon be"!ül győzött a szocializmus. Idézetet olvas az 1960-Q3 moszkvai nyilatkozatból. Egyes fontos vonatkozásban ezek eltérnek az előzőktől. Ez a megúT’apitás a megváltozott erőviszonyokkal van kapcsolatban. l,e kel-1 szögezni, hogy a kommunista pártok stratégiai célnem változott, de a taktikája is pontosan a békés e ymás mellett élés politikáját szolgálja. Ez nem az osztályharc feladását jelenti, -hanem az osztályharc vitelét a két rendszer harcaként felmerülő vonatkozását. Az osztályharcnak át _ kellett csapnia háborús konfliktusba, mondják a kínaiak. A moszkvai nyilatkozat viszont azt mondja ki, hogy ez nem szükségszerű, ^ha a felek lemondanak a vitás kérdések háború utján való elintézéséről. 'Itt vigyázni kell, mert sokszor felvetik a háborúnak a teljes kizárási lehetőségét. Ezt a testvér pártok soha nem vallottak, fennáll még a világháború veszélye. Támogassuk a felszabadító háborúkat, mert a harc ilyen formája, célja megfelel a szocializmusnak, az emberiség érdekeinek. A szocialista tábor diplomáciája mindent elkövet annak érdekében, hogy vi1ágháborus katrasztréfa ne következzen be. A mi osztályharcunk formája megfelel a békés egymás mellett élés érdekeinek. Beszélt pataki elvtárs Kádár elvtárs interjújáról a Magyarország c, lapban, többek között gazdasági kapcsolataink jobb kiépítéséről,állásfoglalásunkról, a. vietnami kérdésben, az ál 1 ásó foglal ásókat ^alapvetően csak úgy lehet megítélni, hogy azok mennyiben szolgálják a szocializmus győzeimét. ^Imondja, a szocialista tábornak meg vannak a katonai erői ahhoz, amely elég az imperializmus megdöntésére, de ezt csak végszükség esetén lehet tenni. Pataki elvtárs elmondja, hogy nagyon komolyan kell vennünk a párt irányelveit és ezzel kapcsolatos feladatokat. Az ősz tályharc továbbvitelében javítanunk kell az elméleti és ideológiai munkát, tisztázott elméleti alapot kell teremtenünk, mert ez.alkalmas a helyes politikai vitákra. Érvekkel bizonyításokkal értessük meg az emberekkel álláspontjainkat és ne tekintély alapon győzzük meg az embereket. " J 4
