Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)

1963-10-02

' > .,. ” i nál igen jelentős kiadást-növelő tételek álltak elő annak következté­ben, hegy a tsz. csaknem elenyésző termelési alap saját forrással kezdte meg az 1963-as gazdasági évet, s az 1962, év őszén volt ak­tuális termelési feladatok 1963-ra való áthúzódása igen jelentős teherként hárul a szövetkezetre. Az üzemviteli kiadások összesen 17.825/m forintot tesznek ki. A bevételékés kiadósok különbözetéből történő tartalékoláson kivül a tagság készpénz-részesedésére való felosztásra összesen 6.811/m forintot terveztünk, amelyből a nem munkaegység szerinti részesedés­re 3.455/n forint van tervezve kiosztásra a külön elszámoló zöldség disznövény és szőlőtermelő brigádok ás csapatok között, melyek az 50 %-os részesedés szerint dolgoznak. A munkaegység szerinti kész­pénz részesedésre a központi elszámolásba vont üzemágakban dolgozók és a vezetésben dolgozók részére 3.356/m forint van tervezve. A készpénzrészesedésen kivül a részes kukorica-művelés és a széna részes begyűjtése következtében 198/m forint értékű természetbeni­­ekhez jut hozzá a tagság. A jövedelem ilyen formában történő fel­osztása mellett a külön elszámoló brigádokban és csapatokban dolgo­zó egy-egy tag rószóre /mintegy 300 fő/ 11.500 forint évi átlagos jövedelem jut /kb.140-160 munkanapra. A központi elszámolásba vont üzemágakban a munkaegység elszámolásban részesülő tagok részére pedig 84 ezer munkaegységet figyelembevéve, egy munkaegység tervezett ér­téke 39.95 Ft, Az itt dolgozó mintegy 150 taglétszámot figyelembe­véve egész éves munkaidőre kb. 22.500 forint jut /traktorosok, gép­kocsivezetők, állattenyésztők,stb./, A tsz. a beruházási tervében a kötelező beruházási közép- és hosszú­lejáratú hitelvisszafizetéssel együtt /l,309.957 Ft/ összesen 5,316.046 Ft beruházást tervezett meg, amelyből 3,357.050 forint a saját erő. A beruházásokhoz felhasznált saját erő a felosztható jövedelemnek közel 50 %-át teszi ki. Az ezévi üzemviteli bevételek­ből ehhez azonban mind összesen 417/n forinttal járul hozzá a tsz, nig a saját erő beruházás többi részét zömmel a "Bán Tibor"tsz. beruházási tartalékszámláján áthozott összeg képezi. A beruházások keretében a hitelvisszafizetéseken tulannően 1.468/m forint értékű épitési beruházást terveztek, amelynek keretében . rendezik az állattenyésztési telep konplettirozását, valamint 120 kh felszin feletti öntözőterületet épitenek. A gép- és felszere­lés rovaton mintegy 2 millió forint értékű beruházásból 2 db erőgé­pet, 2 db tehergépkocsit, különböző munkagépeket, melegágyi ablak­kereteket és egyéb felszereléseket vásárolnak. Állami segitséggel megépül a főmajor bekötőútja, amelyhez a tsz. részéről 200/m forint­tal járulnak hozzá. A termelőmunka beindításának és vitelének folyamatos biztosítása szempontjából kedvezőtlen volt az uj vezetés késői /március/ beállítása, és ugyancsak rendkívül módon nehezítette a munkát a tagság hangulata mellett, a késői kitavaszodás is. A központi veze­tés megszervezése és kialakítása után az egyesülés és a tervkészí­tés mellett alapvető feladatot jelentett az egyes időszaki munkák végrehajtásának megszervezése. Az említett hátrányos helyzetből adódóan mintegy két-háromhetes késéssel tudtak megszervezni az egyes feladatok elvégzését. A tsz. tagság munkákédvo a közös munka bein­dítása szempontjából a kezdeti tartózkodás és passzivitás után jelentős feloldódást mutatott az uj jövedelemelosztási módszer hatására, azonban egyes időszakokban - főleg amikor a növényápolási munkák a háztáji területeken is jelentkeztek - jelentősen csökkent a közös munkába való munkákédv. A tagság közös munkára való mezgó­./. / f­­~ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom