Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-07-02
r ““j- 10 -intézmény, ahol a párttagok száma még a lQ-et is meghaladja* A pártépités kapcsán felmerül annak a lehetősége, hogy a pedagógus 2-eá pártalapszervezetet /Pestújhelyi ut és Doktor S. u. iskola/ "célszerű lenne decentralizálni. 1-es ped. pártalapszervezet /Közg.Technikum/ 8 fő 2-es " - /Pestújhelyi ut, Doktor S,/ 12 fő 3-as “ - - /Összes óvoda/ 11 fő 4-es " - ” - /Lenin ut, Széchenyi t./ 9 fő 5-ös " - " - /Tóth I. úti isk,/ 7 fő 6-os " - " - /Rádda és Bocskai u.isk./ 13 fő 7^es *' - " - /Kozák tér isk./ 11 fő 8-as ” - ” - /Czabán fér és Kossuth u./ 12 fő 9-es M - M - /Sződliget, Bogáncs, Alagi 8 fő isk»/ 10-es " - " t /Gimn. Gyógyped./ . 4 fő / Összesen: 95 fő A számszerű adatokon túl a kerületi Pártbizottság évről-évre táa?fyalta a kerület közoktatási helyzetét. Külön is vizsgálta a peagógus pártalápszervezetek tevékenységét. Munkájuk megjavítása érdekében minden.tanév eleién "utravalóként” a kerületi Pártbizottság pedagógus aktivaertekezletet tart. titkári értekezleteken külön is ismerteti a közoktatással kapcsolatos pártha-^ tározatokat, igy pl. a Budapesti PVB 1960. novemberi határozatát. Pedagógus pártalapszervezeteink tevékenysége, munkája évről-évre javul, hatásuk a tantestületekre azonban meg mindig nem üti meg sem a lehetőségeikhez mért színvonalat, de a tartalmi részek előtérbe kerülésének üteme sem kielégítő. Megvizsgáltuk a pedagógus pártalápszervezetek munkatervét, melyek szintén azt tükrözik. hogy munkájukban sok a formai elem, túltengenék a szervezési kérdések, a tartalmi munka rovására. Néhány pedagógus pártalapszervezetünk munkáját jórészt a szakvonali vezetés végzi el, de olyan is előfordult az elmúlt évben, hogy a szakvonali vezetéssel teljesen ellentétes szubjektív álláspontot foglaltak el, /2-es pedagógus pártáiapszerv/ vagy a szakvonali vezetés függvényeve vált, /Pl, 4-es ped. pártalapszerv/. Mindez párttagságunk gyenge felkészültségét, néhány pártalapszervezet vezetőségének és tagságának politikai iskolázatlanságát bizonyitja. Koordináló munkájukban nem találják még a helyes arányokat az iskolai tömegszervezetek és a szakvonali vezetés között. Néhány Íártalapszervezetben ezek feladatait is elvégzik, néhány heyen peaig, "külső” szemlélői a szakvonal erőfeszítésének. J
