Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-04-19
r~ “nfi - ! Pataki Bála elvtárs: Ebben az irányban már eddig is tett a Végrehajtó Bizottság bizonyos lépéseket, de szükséges éxy en azért, mert az Írásos anyag végén van egy olyan javaslat, hogy az igazgatókkal, párttitkárokkal tanács kozzuk meg a követendő feladatokat, - ezt a szempontot is szükséges leszögezni. Felmerült továbbá a túlóra kérdése itt különböző formában. Ebben is a Pártbizottságnak elvi álláspontot kell elfoglalni. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben leghelyesebb, hogyha a Budapesti Pártbizottságnál és az országos szinten kialakult álláspontot erősítjük meg mi is, mint követendő feladatot. Mi az elvtársak álláspontja? Ahol a népgazdaság érdeke s zölesé gess é teszi és nem belső mulasztásokat, belső szervezetlenséget akarnak ezzel pótolni, hanem a vállalaton kívülálló objektív akadályokat, - mint például a hideg tél következtében ami előállott, vagy kooperációs vállalatok nem szállítanak időben és csak úgy tudják a társvállalatot kiszolgálni, hogyha túlórát is igénybe vesznek, - ebben az esetben meg kell csinálni, mert népgazdasági érdakö De nagyon határozottan és következetesen kell nekünk azért küzdeni és a pártszervezeteink figyelmét is arra irányítani, hogy a túlórát ne használhassák fel a vállalatok ilyen belső szervezetlenség, belső mulasztások elködösitésére, rossz előkészítésnek^az eltakarására, stb. Tényleg kifejezetten ahol népgazdasági érdek és a vállalat tevékenységétől különálló, objektiv körülmények teszik ezt szükségessé. Az ütemességre változatlanul nagy figyelmet kell ebben az évben is fordítani. Meg kell mondani, hogy ezek a számok két dolgot tükröznek. Egyrészt, hogy az operativ tervek készítésénél a vállalatok nem vették múlt évben eléggé figyelembe a reális lehetőségeket. Mert ezek a szám-hullámzások^ezt mutatják. Nem jó dolog, hogy a vállalatok nem látják reálisan a \ lehetőségeket. És nemcsak a negyedéves szinten vannak ilyen eltolódások az ütemességet illetően, hanem hónapon belül is, ami hó végén jelentkezik. Aztán különösen csúcsosodik a negyedév végén, amikor a negyedéves tervteljesités különböző irányban nyomja az elvtársakat, a prémium is eléggé veszélyben van és egyéb problémák miatt aztán mindent belevetnek. Az ütemességre változatlanul a figyelmünk központját kell fordítani, mert a népgazdaság felé a termékek egyenletes kibocsátása népgazdasági érdek. Itt találkozunk különböző problémákkal, objektiv és szubjektív nehézségekkel, ezeket kutassuk, ami a vállalaton kivül áll, azt a^f0!3^ szervek felé jelezzük, hogy a külső nehézségek megoldásával is segítsük elő ezt az ütemességet. De abba beletörődni, hogy ilyen egyenletlenül hozzuk a tervet,1963-ban sem lehet és nem is fogunk. Ezt álláspontként fogadja Í3 el a Pártbizottság. Vaa egy probléma, amiről kevés szó esett, - az összevont vállalatok problémája. Salgó elvtárs jelezte csak. Ebben is követendő irányt kell, hogy kiszabjunk, meghatározzunk a magunk részére* Két dolog van, amiben nekünk előre kell jutni az összevont vállalatokat illetően. Az egyik dolog, hogy a párt politikai oldalár-1, é pártszervezet oldaláról - ki kell . / . Al ~ ,J
