Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-12-19
r~ “n ( ., - * Elmondhatjuk, hogy e téren jelentős fejlődés mutatkozik kerületi tanácsunknál. Tanácsüléseinken a kerület legfontosabb problémáit tárgyaljuk meg /távlati ós éves tervek, kulturális program, lakásügy, kereskedelem fejlesztése, stb./. Teljesen megszüntettük azt a helytelen gyakorlatot, araikor az apparátus befejezett tények elé állította a Tanácsot, vagy a VB. olyan kérdésekben is döntött, arai a Tanácsülés hatáskörébe tartozott volna, pl. az alsógödi nyári tábor, vagy jelentős pénzügyi átcsoportosítások. Különösen községfejlesztés vonalán volt tapasztalható régebben az ötletszerűség. • Ilyen módszerekkel a tervszerűség ós testületi elv nem érvényesülhetett. ' I A jövőben még nagyobb szerepet kell biztosítani'az Állandóbizottságoknak, a tanácsapparátus ellenőrzésében, ösztönzésében, A fontosabb problémák megoldásában mind jobban be kell kapcsolódniuk az Aiiandóbizottságoknak ás a tanács összes tagjainak.* | Az Állandóbizottságok hatáskörére vonatkozóan különböző gyakorlatok alakultak ki, közülük egyeseket már jogszabály is szabályozott /pl. pénzügyi , vonalon/. A legfontosabb javaslatokat a Tanácsülés és a VB, elé is az Állan-I j-A dóbizottságok, a helyi Pártalápszervezetek, a lakóbizottságok bevonásával készítjük el. Egyes kezdeményezések a Tanácstörvény módosítását is igényelnék. Pl.,helyes lenne, ha a szakigazgatási szervek hitelátcsopo£tositását csak az Allandóbizottságok javaslata alapján terjeszthetnék elő. Kialakítottuk azt a gyakorlatot, hogy a szakigazgatási szervek tanácsülési ós Végrehajtóbizottsági anyagot csak az állandóbizottságokkal való megtárgyalás után az állandóbizottságok javaslataival együtt terjeszthetik elő. t A Tanács, mint a legszélesebb tömegszervezet, A Tanácsnak tömegszervezeti jellegénél fogva e ciklusban még inkább be kell töltenie az összekötő szerepet a tömegek és a Párt között. Ennek a kapcsolatnak elvi alapjai: a még szélesebb tömegek bevonása az állami és társadalmi munkába, a gazdasági és kulturális élet irányításába. Módszerei: a tömegek mozgósítása a lakóterületi pártalapszerveken, atanácstagokon, az Állandóbizottságokon és ezek albizottságain, valamint a lakóbizottságokon keresztül, E munka döntő többsége a lak6területena a fenti szervek és a ^ tanácstagok közreműködésével valósul meg. E tanácsi ciklus első beszámolóinak értékelésénél megállapíthatjuk, hogy azok nagyrésze jó, tartalmas, közvetlen volt. Sok közérdekű javaslat és társadalmi munkára történő'felajánlás történt. Látszik, hogy növekszik tanácstagjaink tömegbefolyása. Előrelépést jelent az is, hogy a február 24-i választás óta megalakított 12 állandóbizottságunk az előző ciklus 10 albizottságával szemben már eddig 26 albizottságot szervezett, mely albizottságok a lakosöág mindszélesebb rétegeiben képesek különböző közösségi problémák kimunkálására és megoldására. Speciális feladatok ellátására a Tanács ideiglenes bizottságokat alakit, amelyekben hozzáértő szakemberek vesznek részt igen nagy aktivitással. Fontos, hogy e fenti bizottságoknak Végrehajtőbizottságunk és szakigazgatási szerveink minden segítséget megadjanak. Jelentős feladatok várnak a tanácstagokra és a'lakóbizottságokra a t®rületi munkánál. Nagy lehetőségek mutatkoznak pl. a társadalmi munka fejlesztésénél. Véleményünk szerint a szabálysértések és birtokháborítások I. ' fokon való eldöntése igen hatékonnyá tehetné a lakóbizottságok munkáját. Ez jelentős eszköz is lehetne a lakóbizottságokra és a lakosságra egyaránt. Ugyanis lent jobban ismerik az embereket, jobban ellenőrizhetik esetleges javulásukat. E mellett ez a módszer a szakigazgatási szervek dolgozóit rengeteg munka alól szabadítaná fel és végső soron az elvégzett munka minőségi javulására vezetne. i 491* if U
