Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-11-01
r~ —iS ~ - 12 - I j Méhes Lajos elvtárs: mi kötjük, hogy a püspökök kinevezéséhez az állam hozzájárulását ismerjék el. Aztán ismerjék el azt az állami esküt, amit egy szocialista kormány szerkeszt. Ezekben például egyetértés van már. Ezeket 'már elfogadták. Aztán ilyen egyházmegyék, ho^N ekkora, akkora. Ezek felett is valami megegyezés van. Amiben nincs tulaj- i donképp megegyezés és^az összesre kihat, ez a Mindszent-yvei kapcsolatos kötélhúzás, ük azt mondják, hogy. MÍndszenty tartsa meg az érseki rangját és úgy menjen Rómába. Világos, hogy ebbe mi nem megyünk bele. A mi véleményünk, hogy vigyék ahová akarják, akkor, I 'ha 5 mindenféle politikai szerepléstől ós a ml országunkba^ kagstx xsalaiax a katolikus hívők befolyásától stb. örökre el van vágva. Azt hiszem, hogy itt persze a dolog most már nemcsak őrájtűk múlik, hanem már mindenkinek 'tulajdonképp olyan, hogy kiköpné a szájából mindenki. Nagyon szívélyes állapotban ezt megvitatták. Megálla- I podás nem történt, csak hogy novemberben a tárgyalást folytatjuk és jön egy vatikáni diplomata majd ide Budapestre. Végül az ENSZ ülésszakáról: ^ /~N' Ilyen gondolatokat jegyeztem én fel a KB ülés alapján: hogy kedvező légkörben folyik jelenleg az ENSZ ülésszaka. Az egész "• ENSZ ülésszak alaphangját megadta a Moszkvai Atomcsend-egyezmény és az ottani felszólalásokban egy sor kapitalista ország kénytelen a békés egymás mellett élés elvének hangot adni. A napirendek túlnyomó kérdése a nyugatiak pozíciója. Olyan napirendek vannak: Dél-Afrika, Portugália, üól-Vietnám, - akármelyik kérdést nézzük, a túlnyomó többsége nekünk kedvező. Amiben bizonyos fokig nehéz a mi helyzetünk, hogy van egy olyan afrikai követelés, hogy az ENSZ különböző szerveiben növelni az ázsiai, afrikai országok részvételét. Tehát, nagyobb számmal ke' rüljenek be a Biztonsági Tanácsba, stb. ezeknek az országoknak a képviselői. Ez annyiból nehéz a mi számunkra, hogy nem négy ez másképp, mint alapokmány módosítással. Az alapokmány meghatározza, hogy hány fő lehet különböző szervek tagjai. És módosítani kellene az alapokmányt, de ahhoz a módosításhoz viszonyt kellene,^ az öt alapitó tagnak az aláírása, köztük a Csan-Kaj-Sek-ó. Ebbe megint nem mehetünk bele. Szórt a Szovjetunió politikája az, ^ hogy igen, támogatni ezen országok követelését ezekben a szervekben, de csökkenteni az imperialista országok számát. "Magyar ügy" nincs. < Összegezve: ismert a mi vonalunk a nemzetközi politikát illetően. T Sz a politika jelentős sikereket őrt el az elmúlt* évek során. Azt hisszük, hogy a legfontosabb feladatok, ehhez az elvi politikához továbbra is szilárdan ragaszkodni ós nagy rugalmassággal, szilárdsággal fogadni azt a taktikát, ami az imperialisták részéről megnyilvánult és következetése^, a' magunk utján járva haladni előre ós a Magyar Népköztársaság erejének szilárdítása, ahogy eádig is, a jövőben is a legfontosabb feltétele lesz annak, hogy mi a vélemény rólunk a nagy-világban, hogyan Ítélnek meg bennünket, hova tesznek. . / . * x - -. - •------------- ------------------------j ~ J
