Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1962-10-13
r n Varga Péter elvtárs: •választásokkal. Ez az egyetlen célszerűsége, - mint ahogy ebben az évben történt. Először megvan a kongresszus. Elfogadja a fő politikai vonalat, meghatározza ezt a politikai vonalat, aztán továbbmegyünk az országgyűlési és a tanácsválasztásokra, amelyekre a tavasszal kerül sor, februárban, vagy márciusban. Tehát jövő* évben,. Jövőre is igy szándékozunk ezt tenni, hogy ez a két ciklus essen egybe. Ez célszerűvé teszi a munkát. Több időt ad arra, hogy a párt politikájért lenn harcoljunk, azt népszerűsítsük. Mert ha 3 evenként kerül erre sor, akkor a kongresszusra is ki kell dolgozni-az irányelveket és a pártnak az elképzelését, vonalát külön-ki kell dolgozni az országgyűlési és tanácsválasztásokra is. Úgy érzi a Központi Bizottság, hogy ez nem gyengíti egyben a pártáiét belső demokratizmusát. A másik ilyen dolog, hogy a pár tér tekezle tokot is 4 évenként kell megtartani. Tehát kerületben, megyékben, budapesti szinten, valamint üzemekben is. Tehát 4 évig dolgoznak a pártbizottságok. 4 év múlva kerül sor az ujjáválasztásra. ^ Viszont az alapszervi vezetőségeket 2 évenként kell újjáválasztani. Tehát egy adott 4 éves cikluson belül kétszer. Ez szükséges azért is, - amint Kádár elvtárs elmondta, - hogy nálunk a felső fok is, a középfok is stabil, nincs nagy ingás, viszont az nlapszervekben azért két év alatt jelentős a változás. Jönnek-mennek az emberek. Ki nyugdíjba megy, kit áthelyeznek, kinek más okai vannak, hogy elkerüljön egyikből a másik alapszervbe. Ezenkívül a friss, felnövő nemzedéknek is helyet kell biztosítani a vezetésben, hogy uj káderek neveled - jenek-a párton belül. A harmadik észrevétel: hogy a Központi Ellenőrző Bizottságot /: KEB :/ a jövőben ne a Központi Bizottság, hanem a Kongreszszus válassza meg. Mert eddig, mint tudjuk, a KEB-et a Központi Bizottság választotta. Ebből adódtak olyan dolgok is, hogy valaki a KEB-nek volt az elnöke, meg a Központi Bizottságnak is tagja volt. Tehát volt egy ilyen kettős tagság is, me^ alá volt rendelve bizonyos mértékig, nem mellérendőlten dolgoztak. A demokratizmus ezáltal is növekszik - úgy érzi a Központi Bizottság. Megemlítetté a Kádár elvtárs a referátumában azt, hogy nem tudja pontosan, hogy 6 óv alatt hány esetben ülésezett a KEB, hány-ezer esetben döntött, - de hogy több-ezer volt, az biztos. Ha a Politikai Bizottság eddig beleszólt ügyekbe, akkor az néhány eset volt. Tehát formális is volt. Jobb, ha a Kongresszus, ez a szélesebb szerv választja. • A Revíziós Bizottságnál nem kell változtatni, mert eddig is a kongresszus választotta. Talán még befejezésül annyit ehhez a dologhoz, hogyha a Politikai Bizottságnak, vagy a Központi Bizottságnak valamilyen észrevétele van a KEB munkáját illetően, ezután is elvtársi alapon elmondja a véleményét. De nem annyira a hatalom jogán, most inkább az elvtársi együttműködés alapján mondja el észrevételeit a KEB munkája felé, és megszűnik ez a kettősség. : S t * Az utolsó dolog elvtársak, hogy a Központi Bizottság kezdeményezése alapján# nagyobb jelentőségű politikai kérdésekben együttesen dönthet ez a három szerv. Tehát a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság. Akár< nagyobb erejű politikai kérdésekben, akár személyes jellegű kérdésekben. Az is benne van a javaslatban, hogy a • / .- _____________________________________. J_ _-j