Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1962-07-13
r ~i ... 4 » A háborús feszültség csökkenése után a második 5 éves terv parlamenti vitája eredményeképpen sikerült a hallgatók figyelmét az egyes tanfolyamok konkrét témájára, a legfontosabb helyi feladatok megértésére irányítani, L propagandisták a hallgatók többségénél helyes állásfoglalást alakítottak ki a szocializmus építése ós az életszínvonal összefüggésének kérdésében. ■ L A párt szövetségi politikájával kapcsolatos kérdések tárgyalásánál több helytelen nézettel találkoztak, A pár asz t-ellonesság^öbben'az évben, főleg az üzemekben /Jármű, Sportszer,Vegyszer, Kötő, stb,/ elsősorban gazdasági oldalról jelentkezett. Pl* hogy milyen szövetséges az, aki nőre segiti-munkájával és saját terményeinek mérsékelt áraival a munkásosztályt, A tsz parasztjai részér51^viszont a kérdés úgy vetődött fel a párt vezető szerepének tárgyalásánál, hogy a munkásosztály és az.állam az eddigieknél jobban segítse a parasztságot, ^ mert ez most már kötelességük, mivel ők is szocialista szektor lettek. Nem kevésbé okozott gondot a pártonkivüliek funkcióba állításával kapcsolatos elvi kérdések megértetése. Pl* előfordult, hogy az egyik pártcsoport /a Járműben/, melynek tagjai a szemináriumon a párt ide"vonatkozó politikáját bölcsnek tartották, ugyanakkor megsértődtök, amikor-nem a pártcsoport által javasolt párttagot nevezték ki a funkcióiba Az SZKP Km, kongresszus anyagának tanulmányozása, feldolgozása, társadalmi életünk minden lényeges mozzanatát felölelte', megnövekedett a hallgatók aktivitása, vitakészsége és nyilt őszinte légkör alakult ki a foglalkozásokon. Ehhez hozzájárult, hogy a. szemináriu- • mókat többségükben szabad beszélgetési Módszer alapján, vezették. - A hallgatók g'átlág nélkül 'vetették fel az anyaggal kapcsolatos problémáikat és az igy kialakult viták során közösen alakították ki a- ^ ■ helyes állásfoglalásokat. te A legtöbbet vitatott és - gyakran visszatérő probléma a személyi kul- ■ tus.z .értékelésénél volt. Különösön Sztálin elvtárs tevékenységét ás személyét ért bírálatot fogadták cl nehezen, mivel kezdetben a kongresszusi anyagot összefüggésében még non ismerték. Ez a jelenség elsősorban az időseb1 elvtársak-és a körzeti pártszervezetek tagjai egy részénél volt tapasztalható. Tö'ben úgy vetették fel a problémát', hogy a XXII, kongresszuson miért-tértek újra vissza a személyi kultusz kérdésének felo-lovonitósár e * mások nem-értették meg kellően Sztálin elvtárs. holttestének a mauzóleumból való- eltávolítását* Szerintük Sztálin elvtárs érdeműi. köztük a második Világháború győzelmes befejc'zósc, el kellett volna, hogy honnályösltsák hibáit, amelyek okul szolgáltak az eltávolításra,, A személyi kultusszal " összófüggésben sokszor szébakorült a kínaiak ós albánok magatartása, A propagandisták helyesen magyarázták meg, hogy a -kinaíhk; is . egyes kérdésekben szektás álláspontot képvisellek, s hogy velük ezekben a kérdésekben'pártközi viták‘folynak és türelmesen kell . ■ ezt a vitát folytatni. Ugyanakkor rámutattak az albán vozotők ellenséges ténykedésére, valamint.a jug-. szláv revízión isták politikai manőverezéseire, 4 / \ ’ ; / 2 j
