Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1961-07-14
mern**** í ~~h t / ,"25' i Szigeti Imréná elvtársnő; A továbbtanulásra több elvtárs reagált*. Úgy látszik, hogy roszszul magyaráztam ás félreérthető volt. Távol áll tőlem az a gondolat, hogy azt mondjam: ne tanuljanak a funkcionáriusok. Hiszen maga a párt biztosit lehetőséget arra, hogy úgy politikai mint szakmai vonalon az elvtársak továbbképezzék magukat. Ezt mi meg is követeljük minden elvtárstől. A Szabó olvtársnővel egyetértek. Aki pártap^arátuson belül van, annak elsődleges feladata a politikai továbbképzés. Politikai vonalon dolgozik és neki ezen'a területen kell rendszeresen, állandóan továbbképeznie magát. Itt merült fel az a perspektivátlanság, hogy ón hiába végzek egy vagy három éves iskolát, ha kikerülök az apparátusból, nekem sokat nem ad, hogy különböző funkcióba kerüljek. A másik dolog, hogy azért az elvtársaknak van egy olyan * hajlama, hogy ők saját maguk a saját tanulásukra nem hajlandók mind áldozni. Itt elsősorban nem is anyagiakra gondolok. Például az elvtársak egy része csak egósznapos iskolán tudja elképzelni a továbbképzését. Például itt volt a Gyula elvtárs. nem tanult semmilyen"esti tanfolyamon, ő csak az egésznapos iskolán képzelte el a továbbtanulását. Amikor megjött az ösztöndijakról a határozat, felmerült'bennünk, hogy küldjünk-e funkcionáriust szakmai továbbképzésre. Ameddig itt ván ezen a területen, neki tovább kell fejlődni. Szente elvtárxsal amivel nem tudok egyetérteni: azzal kezdte, hogy a pártszervek túlzottan le vannak terhelve*a napi feladatokkal, munkákkal és nincs idejük a kádermunkát végezni. A kádermunka nem egy önmagáért való valami, amit mindentől .elszigetelten kell végezni. A határozatok végrehajtása közben emberekkel foglalkozunk. A napi munka közben kell nekünk az emberek tevékenységét figyelemmel kisérni és megnézni az, hogy ki az, aki alkalmas funkcióra. Itt volt a saeptemberi határozat, nagyon sokat rájöttek, hogy egy-két műszaki beosztásban lévő elvtársra nem tudtak számítani és nagyon sok ember, aki eddig csendbe dolgozott, emellett t—, a határozat mellett kiállt és segítette a végrehajtását;. Nekünk a napi munkában, a napi feladatokban van &z emberekkel^ a káderekkel dolgunk ós ennek a munkának a figyelemmel kisérése jelenti a kád érmünkét. És ha a napi munkában ismerjük meg az embereket, nem lesz gondunk a pártiskolásoknál, a funkció betöltésénél, mert .akkor tudjuk, hogy kire (számíthatunk. Az anyagiasság kérdésével Varga elvtárssal értek egyet, hegy zömében nagyon becsületesen'dolgoznak a mi kádereink. Van ilyen jellemzői# ilyen anyagiasság. De azért, ha valakinek, aki becsületesen dolgozik ós van terve, ha a becsületes munkájával igyekszik félrerakni a pénzt és megvenni amit tervet, az helyes. Az már helytelen, hogyha valaki-másnak a rovására kiharcolja a gazdasági előnyöket. * * * - ! Sebesi elvtárs vetette fel, ho.gy van ilyen rágalmazás, intrika. Van e.lvtársak. Habár nagyon csökkent mértékben. Nagyon sok esetben van bizonyos alapja, de legtöbbször kevés alapja van neki. Ez egyre csökken. A káderek nevelésénél az elvtársak beszeltek ezekről a kádertervekről. Hatásköri lista, iskoláztatási terv, stb. Az'a véleményünk, hogy ezek a tervek, amelyek kialakultak, jók. Azonban ezeknek a tartalommal való megtöltésében már van sok kívánnivaló. És talán itt a Valde elvtársnak annyit, hogy mi sem kapjuk meg egy .fél évvel előbb, hogy mennyi iskolást kell elküldenénk. De elkészítették az üzemek az iskoláztatási tervet. Az a probléma, hogy nem ismerik eléggé az alapszervek a kádereket os nem mindig megalapozott ennek a tervnek az elkészítése.-^— ___ - ^ .....
