Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1961-07-14
S £»- 13M Xp — Somogyi Ferene elvtárs; Sebesi olvtárs is felvetette - es az anyagban is benne van - hogy felszámoltuk a szubjektivizmust ás a kétfajta elbírálást. Azt hiszem, - habar a Szigeti elvtársnő a kiegészítőjóben ezeket alátámasztotta, - nem lehet úgy tekinteni a dolgot, hogy ez egy végleges valami ás itt már nincs semmi baj, csak a káderek körül van még némi javítanivaló. Mef-t ebből a pozitívumból kb. ez érződik. Én nem tudom, hogy a jelentés maga mely időtől kezdte a káderkérdést _ vizsgálni. A másik részében felveti ugyan azt, hogy hosszú ideig maga a P.B. tagság nem kérte és igényelte egy ilye1 vizsgálat megtartását, én mégis mindenesetre úgy gondolom, hogy ez az egész káderkórdés az ellenforradalom utáni időszakból adódott nagyrészben. Vagy ha nem egészen onnan számoljuk, egy másik kitétele is van,a fegyelmi ügyekkel kapcsolatosan, amely tiz hónapra megy vissza. így nem látom egész világosan, hogy milyen időszak, amitől ez a jelentés elkészült. ^ Ez a szubjektivizmus ós ez a két formán megállapított párttagság eléggé kidomborodott a Végrehajtóbizottságban is és a Pártbizottságban is. Nem gikarok konkrét példákat említeni ós neveket mondani, de ezek tények és azért tettem fel igy a kérdést, hogy nem tudom mióta Van ez a vizsgálat megtóve. Van egy másik része ennek a jelentésnek, amely úgy néz ki, hogy a káderpolitikánk hiányossága ez tulajdonképpen magának a Pártbizottságnak a hiányossága. Én azt hiszem, hogy ez nemcsak a pártbizottságnak a hiányossága, hanem a Végrehajtó Bizottságnak is. Felmerülnek a határozati javaslatban olyan dolgok, amik életrevalók és helyes lesz a bevezetésük. Foglalkozik az anyag, azzal, hogy van minden egyes pártszervezetnek perspektivikus káderterve. Azt hiszem, akkor abból kellene kiindulni. Íía valakit elküldenek egy hathónapos vagy egyéves iskolára, r“v annek nemcsak a szakmai és politikai hozzáállását kell megvizsgálni, hanem azt is, hogy magát.a merixta-leninista fejlődés törvényét hogy tette magáévá. Mert ebből sok minden adódik. Iía ezen a téren nem látunk pozitívumokat egyes embereknél, ne is küldjük iskolára. Felmerült az anyagiasság kérdése. Nem mindig az anyagi kérdés az, ami esen a területen előtérbe jön. Nagyon sokszor az is * előtérbe jöhet, hogy nincs egész tisztában > dologgal és nem látja a feltételét unnak a feladatnak, az azzal való megbirkózást. Ilyen szempontokat is figyelembe kellene venni. Én ázt hiszem, hogyha ilyen szempontokat is figyelembe veszünk, helyesebb káderpolitikát tudunk kialakítani. Megmondom, :iogy^án hogy értettem, amit a Szigeti elvtársnő elmondott a tanulás kérdéséről. Nem úgy, ahogy a Valachi elvtárs mondja. Nem azért iratkozik technikumba a pártapparátusból az az elvtárs,' hogy o többet tudjon, hanem azért, hogy ezen keresztül jobb állást tudjon Magának a jövőben biztosítani. h Ez a jelentés egy statisztikát mellékel, amely kimutatja, hogy egy^bizonyos elöregedés van a kerületben, különösen a Munkásőrség területén. Azt hiszem, ez baj. Fel kell sorakoztatni az . ( ifjúságot, mert ha úgy néz ki a dolog, hogy utánpótlás nincs, akkor meg fogunk állni? Máshonnan fogunk importálni? • / • Jf -J
