Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/3)

1961-07-14

S - 9 - 1 Sebesi József elvtárs; Sok gondot okozott nekem, hogy vájjon az arányok megfele­­lőek-e pozitív és negatív vonásban a kádermunkában. Az anyag inkább negatívumokat vet fel. Beszélgetést foly­tattam a Szigeti elvtársnővel és Meggyőzött, hogy az előt­tünk álló problémák megoldása szempontjából helyesen'az az arány, hogy ne annyira a múltba tekintgessünk vissza. Ta­lán az 'arányokat ilyen formában én magam is magamévá teszem ás az anyagot jónak is tartom ós el is fogadom. Véleményem szerint, mikor az anyag felvet pozitívumokat ós negatívumokat, helyes lerögzíteni a pártbizottsági ülésen, hogy a párt politikájának végrehajtása közben egyik leg­nehezebb terület, legnehezebb feladat, a párt káderpoliti­kájának végrehajtása. Nekem ez a véleményem. Mert itt csú­csosodik, itt tükröződik vi3sua minden, itt realizálódik a párt határozatainak végrehajtása. Mert élő emberekről van szó, azért a legnehezebb. Véleményem szerint azt nem tudjuk eléggé aláhúzni, hogy 1957» 7* óta csak, mióta újjászerveződtek a személyzeti osztályok, vagy a partban a kádermunka megszűnt reszortjelleg lenni, azóta óriási és a legpozitivabb a változás, - ás itt, a mi kerületünkben is. Az őszinteség, a nyíltság, az őszinte vé­lemény-nyilvánítás a jellemző. Persze ezen a téren vannak még hiányosságok, de óriási fejlődés van ezen a téren. Megszűnt az u.nJ titokzatosság, bizalmatlanság állami és párt-voriatkozásban is. Ez egy óriási eredmény, ha vannak kisebb-nagyobb hibák is. Most néhány olyan gondolatot szeretnék felvetni, amely bennem is gondolatokat ébreszt és javaslatként is vetnék fel. ' — < Az első ilyen problémám, hogy azt irja'a jelentés, hogy felszámolódott a szubjektivizmus a kádermunkában. Annak ellenére, hogy nagy eredményeket'látok, mégis teljes egé­­r-v szében ezt igy megállapítani nem lehet, mert talán ami még fő negatívum a kádermunkában, az még a meglévő szubjektiviz­mus1. Ezt a(megállapítást kijavítanám, Hogy ezen a téren a szubjektivizmus-még nincs felszámolva teljesen. Azt hiszem, itt sem ártana egy olyan határozat érvényesi­­tóse, ami állami vonalon érvényesül. Hogy menetközben el­lenőrizzük az elvtársakat,' hogy a minősítésben megállapí­tottakat hogyan javitjákkl. Vagy a feladatokat hogyan tart­ják be. például megszabják, hogy iratkozzon be technikum­ba az illető, ós ezt nem hajtja végre. Ha ezt menetközben nem* ellenőrizzük ós nem hívjuk fel a figyelmet, ujböl csak formális lesz. Ezt a módszert nagyon hasznosnak és fontos­nak tartom. Ne haragudjon Varga elvtárs, hogy rá hivatkozom. Mikor ide­került, anélkül, hogy kioktattuk volna, igényelte is, hogy bizonyos ismeretséget szerezve beszélgessünk. Az első ilyen szempont volt, hogy az összes pozitívum mellett akkor lesz igazán jó párttitkár, hogyha ismeri az embereket. És ezt Varga elvtárs megfogadta, sziveseh vette. Nem eléggé ismer­jük a kádereket, az embereket;. Ebben van probléma. A prob­léma, az egyes elvtársak objektív, vagy szubjektív megíté­lésében van. A legalapvetőbb, hogy törekedni kell az embe­rek megismerésére. Nem ismerik a vezetők legtöbb esetben a beosztottaikat eé ezért' történnek hibák a káderrrunkában. • / • ******** '''MUfflMK

Next

/
Oldalképek
Tartalom