Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.20.a/2)
1957-06-21
r n- 4 -Hogyan vélekednek most a dolgozón az üzemi munkástanácsokról? Milyen befolyása van a munkástanácsnak a dolgozók felé? Hogyan álltak talpra a kommunisták,? A KTSZ.-ben a pártszervezetek tartanak-# aár ott, hogy becsületet teremtsenek a Kommunista Pártnak? Mit várunk mi a KISZ--tői a munka területén? Ezekről a beszámold egy szóval sem ariLókezik meg. A DISZ.-nek is voltak jé kezdeményezései. Pl. különböző takarékossági moz almak. Hulladékvas gyűjtés, szón, enagiával való takarékosság terén értek el eredményeket. Ma is ezen a vonalon lehetne egy takarékossági mozgalmat beinditani. A beszámolóból hiányzik az egyszerű dolgozó tevékenysége, munkája. Ezt a jövőben ne hagyjuk ki, hiszen rajtuk áll vagy bukik a vállalat tervteljesitóse. A munka jobb menete érdekében üzemrőszenként, mühelyrészenként tartsanak gyűléseket, ahol ismertessék a dolgozókkal a termelés terén rájuk háruld feladatokat, valamint az elért eredményeket is propagáli~\ j ák. IPACS: A beszámoló békés, 1956.-os hangulatot keltett bennünk, és xkh olyan "éTv." formában lett megírva, mint&a nem is lett volna hazánkban egy nagyméretű ellenforradalom. Elvesz az a Párt, amelyik megnyugvásnak adja át magát és nem hozza ki a hibákat. Az áLmúlt időszakban tapasztalhattuk, hogy utasitgatásokkal fl.em lahet pártunk és bérezésünk mellé állítani az egyszerű dolgozókat. A dolgozókat érdekeltté kell tenni a munkában. A beszámolóban elitest tett arról Vass elvtárs, hogy az I.B. nem tud uj módszereket adni a pártellenőrzés munkájához. Ez bizony nem más, mint szegénységi bizonyitvánja a pártbizottságnak. Fe keil kérni a vállalati igazgatókat, szakszervezeti elnököket, főmérnököket és a becsületes dolgozókat, ás azok bevonásával nem létezik, ':ogy ne lehetne uj módszereket alkalmazni ennél a fontos pártmunkánál. Hiba, hogy még napjainkban a nehézségek el vannak hallgatva. Értem ezalatt a darabbér bevezetését. Nyíltan és őszintén fel kell tárni a hibákat és hiányosságokat, mert csak ezen keresztül tudunk előbbre jutni munkánkban. Kádár elvtárs azt mondta, hogy a munkástanácsoknak transzmissziónak kell lennie. Kerületünkben ugyanakkor azt mondjuk, hogy nincsen szükség a munkástanácsokra. Most jelen esetben akkor melyik álláspont helyes? HORVÁTH: A Május havi termelésünk ill. tervteljesitósünk a múlt óv szeptemberé '"elv. hez viszonyitva lo3«4% volt. Tehát 3.4-$.-kai magasabb, habár megszüntettük a szombat éjszakai műszakot. 1 érára eső termelési érték 9.8$. A tervet ugyan magasabb létszámmal teljesít ettük, de ugyana^nor a munkaidőt is jobban használtuk ki, valamint kevesebb hiányzó volt az üzemben mint az elmúlt időszakban. Azonban döntő tény az, houy egy éra alatt most kevesebbet termelnek a dolgozok, mint azelőtt. A unka béremelésen kivül a szakszervezetnek ás a munkástanácsnak sikerült kiharcolni egy intenzitás csökkentést. Általában ez szükséges volt egyesek szerint. Az intenzitás csökkentés meg lett adva, de ez átment béremelésre, és nem ment át minőségjayitásra. A dolgozók túlnyomó többsége helyesléssel fogadta az intenzitás csökkentést. Ma is az a véleményünk, hogy a kázikotödóben ez a csökkentés helyes volt, mivel ez a munka az egészségre káros hatással van. Nem tadjuk megmagyarázni azt, hogy maximáltuk a termelést. Tartják a termelési szintet. Ez a kérdés nagy gondot u*.oz nekünk. jt
