Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1980-02-23
r " i gyeimet fordítanak a kismamákra, egészségügyi gondozásuk jobb, javult a munkahelyi egészségügyi ellátottságuk. Mindezt nem tekinthetjük elegendő eredménynek, hiszen sokszor a feltételek javítása még nem éri el azt a szükséges mértéket, amely a nők helyzetének gyorsabb javítását eredményezné. A szubjektivizmus hatása is erősebb, mint a konkrét helyzet változása. A nők feladatait tekintve még mindig hatnak a tradíciókon alapuló nézetek — sajnos sok nő részéről is — nem tudtunk a kívánt mértékben közel kerülni a családokhoz, ezért a hagyományokra épülő családi munkamegosztás, és ebből a nőket terhelő munkaarány csak nagyon lassan javul. Egyelőre csak kevés esetben érünk el sikert az általános iskolai képzésük, a 8 általános végzettség megszerzése érdekében. Kitüntetésre érdemes munkájukat többször nem magasabb, hanem az alacsonyabb kitüntetésre javasolják. Még sokáig kíizdenünk kell azért, hogy a „nőkérdés”-t ne kizárólag nő-férfi viszonyításban értelmezzék — bár ez reális gond — hanem társadalmunkban ténylegesen betöltött szerepük alapján. A tömegszervezetek pártirányítása és munkájuk fejlődése A kerületi Pártbizottság rendszeresen megbeszéli a szakszervezeti szervezetek vezető tisztségviselőivel a munka tapasztalatait, tájékoztatást ad a soronkövetkező legfontosabb politikai tennivalókról és egyben hasznos észrevételeket kap a pártszervezetek munkájának javítására. A szakszervezeti bizottságok munkájában fejlődés tükröződik. Tevékenységüket a párt vezető szerepének elfogadásával végzik, és összekötik a pártot a munkásosztállyal, a dolgozó tömegekkel. Megnövekedett a szakszervezetek tekintélye, fejlődött és meghatározóvá vált szerepűk a gazdasági építő munkában. Érződik felelősségük a mozgósító és szervező munkában, a munkásosztály érdekeinek képviseletében és védelmében. Eredményesen dolgoznak és működnek együtt a gazdasági vezetéssel a szocialista munkaverseny-mozgalom szervezésében és irányításában. Szorgalmazzák a jobb üzem- és munkaszervezést, a hatékonyabb gazdálkodást, a teljesítmények növelésének műszaki-technológiai feltételeit, segítették az újító mozgalmak fellendülését. A munkaverseny mozgalmakon belül elsősorban a szocialista brigádokat segítik, azok közösségformáló szerepét erősítik, felkarolják a dolgozók kulturális, általános műveltségének fejlesztését célzó tanfolyamokat és akciókat, ezzel is jelentős hatást gyakorolnak a szocialista tudat fejlődésére. Sokat tettek az üzemi demokrácia kiszélesítésére, a hozott párt- és kormányintézkedések bevezetésére, az intézményesített fórumokat tartalmasabban működtették, azon munkálkodnak, hogy a dolgozók véleményét a helyi vezetés megismerje, és alkotó módon hasznosítsa. A korábbi időszakhoz képest eredményesebben működtek közre a helyi bérpolitika alakításában, az üzemek beruházási és fejlesztési kérdéseiben és a szociálpolitikai tevékenység javításában. Érzékenyebben reagálnak a központi akarattal ellentétes helyi törekvésekre. A tisztségviselők és az aktívahálózat hatáskörüket megfelelően gyakorolják. A Politikai Bizottság határozata nyomán lett intézkedések, a szakszervezeti bizalmiak és főbizalmiak szerepének jelentős növelése kezdetben sok értetlenséget teremtett. A pártszervezetek politikai munkájával a kezdeti problémákon túljutottunk, a Politikai Bizottság határozatainak megfelelően jelentősen nő a szakszervezeti, valamint általa is a munkahelyi demokratizmus. A párt és a szakszervezeti szervezetek között helyes munkamegosztás van, együttműködésük zavartalan, a pártszervezetek mind több kommunistát bíznak meg a szakszervezetben végzendő munkával, a pártirányítást a kommunisták útján valósítják meg. A Szakmaközi Bizottság részt vesz a kerület fejlesztési terveinek kidolgozásában, a dolgozók életkörülményeit befolyásoló szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, kereskedelmi, la-37 J
