Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1970-10-10
11 MJIMK ' i « Dóra Mihály / XV.kér. Béke Tsz. elnöke / i Termelőszövetkezetünknek az elmúlt 3 évi eredményeit tekintve elmondhat juk, hogy helyesek voltak és elérték céljukat. Működésűket szabályozó Tsz. törv., a földtörvény, valamint a 2 alkalommal végrehajtott mg. felvásárlási árrendezés politikai, gazdasági kihatásai a mi fsz-ünk fejlődése és gazdálkodása szempontjából is a lapvetőek voltak. Az elmúlt 3 év során a tsz. termelési értébe az 1967 évi 48 mill.Ft-ról 1969-ben 111 mill. Fo-ra, -ehát 13o %-asl növekedett. Az alaptevkenyeég fejlesztését a népgazdaság és a városellátás igényeinek megfeleljen eszközölték. Szarvasmarha állományunkat 2-szeresre növeltük, jelenleg több mint 300 db. tehetünk van. Széles körben alkalmazzuk a korszerűi, nagyüzemi, gépi technikát, és korszerű üvegházi telepet építettünk. A termelés fejlesztésével együtt alapvető feladatnak tekintettük - anyagi erőinkhez mérten - a tagság munkakörülményeinek és s^oc. ellátottságának fokozását • Átlagkerest térítést fizetünk a munkaszüneti napokra az előírásoknak megfelelő védőruhát biztosítunk és étkezési, valamint munkaruha térit.ést fizetünk. A tagság munka szorgalmának fokozása végett az eg„es munkaszervezeti egységekben olyan önelszámolási rendszert vezettünk be, hogy a tag részesedése a tiszta jövedelemtől függ, tehát maximálisan biztosítja a tagság ginyagi ösztönzését. Termelőszövetkezetünk 1969-ben az országos versenyben az első helyezést érte el. Amelyért az MSZMP VándorzászIáját kaptuk meg. Ts^.ünk a IV. 5 éves terv időszakára vonatkozó célkitűzései igen komoly perspektívát jelentenek szamunkra. Elsősorban valamennyi üzemágban totfább akarjuk szélesíteni a gépesítést,a hozamok növelése érdekében uj eljárásokat dolgoztunk ki. Két fő irányt határoztunk meg, az egyik a hajtásos zöldségtermelés, a másik a tojástermelés további növelése. Az eredmények mellett feltétlenül szülni kell egy olyan problémáról, amely nemcsak a mi tsz-ünk, hanem általában a tsz-k gazdálkodásának kibontakozását akadályozza. Ez a probléma az állami vállalatokkal egyenjogú váll. megítélésének kérdése. Amikor ezt szóváteszem, akkor nem a központi akarat érvényesülése, és nem a központi közgazdasági szabályozók ellen emelek szót, hanem az exlen a kiszolgáltatottságellen, ami fennáll még egy egész sor váll. gyakorlatában, a tsz-k kapcsolatában is. A o ~ J
