Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1962-10-07
Különösen az imperialisták neo.fcolonista politl'c áj át, az Ázsiai ís Afrikai és latin amerikai ál’’amokban jelentkező belpolitikai válságok mozgató erőit nehezen is ért ék el. Pl. Sziria-i, Arrentina-i, Buma-i, Kongó-i esemér .eket és az OAS. tevékenységét, valamint a katonai pucasok esetében. A KÍNÉRT szemináriumán nem látták, tisztán miért segíti a szoc.tábor a gyár :ati népek szabadság’ arcát, ..ivei a függetlenné válás után is a tőkések aarad. ak hatalmon* ;tm értették* hogy a nemzeti elnyomás megszüntetése, a füg .ctlenség elnyerése fi Itétele a gyarmati népek társáé almi haladásának. Az időszerű kérdések néhány tanfolyamán a német kérdés tárgyalásánál fi. gyeimen kívül hagyták a két német állam közé as ml, h. gy a német az német marad* továbbá* hogy van c garancia egy uj háború esetén arra, hogy az NDK. lakéssága a szocilaista tábor mellett áll ki. A Landlerben egyes szemináriumokon lebecsülték a német békeszerződés megkötésének jelentőségét ebból kiindulva, hogy úgy sem vett gátat egy ujabb agressziónak. A második ötéves terv propagálásánál nem sikerült még teljes mértekben megértetni, hogy a termelés és a termelékenység emelése nemcsak beruházásokkal és létszámemeléssel valósítható meg. A propagandisták a párt politikájának a saját területükre való alkalmazásánál nem voltak sok esetben elég harcosak* azokban a vitákban, amikor az ország és a társadalmi érdekek elsődlegességét kellett megvédeni a helyi* vagy szűk egyéni érdekekkel szemben. Pl. a normarendezés végrehajtásánál, a gépi kapacitás jobb kihasználásánál a két és h;irom műszakra való ■ ttétésnél stb. A párt szövetségi politikájával kapcsolatos kérdések tár gyalásánál több helytelen nézettel talákoztunk. A parazstellenasség főleg az üzemekben /Jármű, Sportszer, V«gyg2tr, Kötő stb./ elsősorban gazdasági oldalról jelentkezett. Pl. líogy milyen szövetséges az, aki nem segiti munkájával és saját terményeinek mérsékelt áraival a munkásosatályt, A Tsz. parasztjai részéről a kérdés úgy vetődött fel, a pírt vezető szerepének tárgyalásinál, hogy a munkásosztály és a állam eddigieknél jobban segítse a parasztéi ;at, mert z ,iir kötelességük, :i,r'l ezoo,.szektor ‘Vetlek^ Mer. dev'ebé okozott gondot a p 'irt ónk4 Véllek fdnkoióba állításával kapcsolatos elvi k'rdések cgértet őse. Pl.' előfordult, hogy az eryik prtcsoport / a J r műben/ ..clynek^tag;cd a szemináriumon a párt idevonatkozó politikáját helyesnek tartottak, ugyanakkor ne gsértődtek, amikor cm a párt cső Port ál 0.1 javasolt párttagot övezték ki a funkcióba. Az SöKP. XXII.Kongresszus anya-a Ve Idol go zásának első részénél a viták ■a 27 óbb mórt ékben t.őlédtak el a személyi kultusz felé. Nehezne értették meg és fogadtak el a sztálini személyi k.lt.isz ismételt éles formában maié kivet'sét ír elitélését. A szemináriumokon az 'r el mi szempontok eléggé evyolda.luan befolyásolták a hal 1 atókat a. helyes állásfoglalás kialakításában. Erűn túlmenően sok vitára adott okot a kon ranizm s egValósitásával kapcsolatos n'háry elvi kérdés. Mint pl. az elosztás, fo yasztús, a cí z 's az ossz. 'pi állam jelleg'vei. összefüggő kérdések. A konferencia vezetők e-y r-'sze elméletileg n-.:m volt elé -gé felkészülve a bo".-'ol,:ltabb emzetközi k'rd'sek és öss cfij 'ések m g űrt ősére, illetve ■«c" ’rte t -s 've. A volt gyarmat i országok v. ' löd 'sere k bonyolultsága a hari cok a.n résztvevő cv té.lyok 's személyek 'r de keinek k ílörbözősévc,’ a váratlan imperialista SEkvh’-zások, c, gyes brrrsoá nacionalista vezetők felemás vagy kommunista élTc r,ts 1 'tíz ed-'sci 's nyil atkoz atai • ekezitették tisztánl.ft.jsükat. e 3 -/ 7/1 J
