Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.20.a/1)
1959-10-25
r "i — 11 -Hozzászólásában kitár a lakóbizdftsági hálózat kiépítésének fontosságára .Elmond ja, hogy nem eléggé Irányítottuk a kerületben ezt a munkát. Ha jól van irányítva, komoly eredményeket tudunk elérni. Ismerteti a kerület községpolitikájának jelentőségét. Nagyon komoly hatással van a dolgozókra ha a kerület foglalkozik az őket érintő kérdésekkel. A vízvezetéki).-'lázat mintegy 70.000 méter területen ven lefektetve, 0 jövő évben ujabb 5.000 méteres útszakaszon fektetik le a vizvezotékhélózatot, A Tanácsnak feladata, ho!;,y a vizvezetékhálózat kiszélesítése érdekében kérje ki a körzeti pártszervezetek véleményét és szabják meg, azt az útszakaszt, ahová a legsürgősebbnek látják lefektetni « vízvezeték hálózatot. Hozzászólásában kitér árts, no,.y a főgyűjtő csatorna elérte a kerülőt határát, óriási jelentőségű ez életünkben. A kerület községiéjlesztési siójából létrehozták a Czabún Samu téri ^ modern, uj iskolát, mely kerületünk büszkesége. Hiányosságként felveti, hogy a Tanács munkavitele nem a körzeti párszervezetek felosztása szerint történt. Elmondja, hogy nem helyes az a gyakorlat a pártkörzetek munkájában, hogy munkájuk öncélú. Ahogy az üzemben a termelés Irányítása a pártszervezet főfeladata, úgy a körzeti pártszervezeteknek a községpolitikai munka irányítása legyen fő feladata. Ismerteti, ho^y a tanácstagi beszámolókon a lakosság mintegy 15$.-a vesz részt, mely eredménnyel nem elégedhetünk meg, ennek az aránynak emeléséhez kár' a körzeti pártszervezetek segítségét. Elmondja, hogy nem lehet túlértékelni a társadalmi munkát. Lenin elvtárs a társadalmi munkát úgy határozta meg, hogy "ingyen munka". Arra kell törekedni, hogy a lakosság részéről adott társadalmi munkát úgy érezzék, hogy a társadalom részére önzetlenül, öntudattal vállalják. Ismerteti, hogy az elmúlt évben mintegy 7w.000.-Ft.-os /hétszázezer /'“N társadalmi munkát végzett a kerület lakossága, addig az 1959.-es évben a társadalmi munka értéke mintegy 3 millió Ft. A lakosság szívesen vágsz társadalmi munkát, hiba az, hogy ezideig nem ismertük el a lakossá* áldozatkészségét, és>sok esetben ezt a segítségadást lebecsültük. El kell érni, hogy a lakosság a szocialista haza számár., adjon önzetlen segítséget. öajnos a kerületben sokan helytelenül értelmezik a Hazafias Népfror politikai munkáját ás nem látják sok esetben a párt szövetségi politikáját sem. ‘ Elmondja, hogy a bizalom a párt iránt nagyon megnőtt^ ezt az érzést azonban még mélyíteni kell. A jó szellem kialakulását az ell; nség nem szívesen fogadja, ás mivel 0 felsőbb pártvezetés politikáját nem tudja kifogásolni, Így erejét arra összpontosítja, hogy a kerületi vezetőket támadja. Pl. kerülőién belül vannak olyan hangok, hogy a kerületi Pártbizcti ságon belül nagy harcok ás személyi ellentétek vannak. Igyekeznek a tömegszervezetek vezetőit is lojáratni, többek között a Tanács vezetőit is. A lejáratás annál is könnyebb, mivel s Tanács nemcsak népszerű, hanem népszerűtlen feladatokat is hajt végre. Pl. adóbeszedések, lakások elosztása, pedagógusok nyugdíjazása, stb. Ezt az ellenség megnyergeli, ás néha még az elvtársak sem igyekeznek megvédeni a tanácsok vezetőit. A J
