Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.19.a/11)
1987-10-20
figyelembe vevő munkamódszert kialakítani (a Magyar Képzőművészek és IparművészekSzövetségére a két Stúdióra és a Magyar FotóművészekSzövetségére gondolunk)Epre mindenképpen szükség volt, hiszen a kortárs, az élő művészettel foglalkozni a művészeken kívül, az alkotók kizárásával nem lehet. A Műcsarnok és kiállítótermei azországos ésfővárosi kiállítási életben Már a bevezetőben is említettük, hogy a Műcsarnok az ország legnagyobb kortárs művészeti intézménye, de szerencsére nem az egyetlen. Az egészséges konlcurrencia kialakulása is az elmúlt öt esztendőre esik: a főváros művészeti életétmeghatározó másik kétgaléria-hálózat a Fővárosi Tanácshoz tartozó Budapest Galéria és a Művészeti Alap reprezentatív galériái ma éppen úgy a magyar és külföldi kortárs művészet bemutatásának fórumai, mint a Műcsarnok, és akkor még nem is beszéltünk az országos múzeumok (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum) és a Budapesti Történeti Múzeum folyamatos kiállítási tevékenységéről. Hogy miért mégis a Műcsarnokot tekinti mindenki a legfontosabbnak és miért szeretne mindenki a Műcsarnokban kiállítani? Ennek történeti és objektív magyarázata egyaránt van. A Műcsarnok épülete Budapest, vagy ha úgy tetszik az ország legfontosabb terén van, 1895 óta rendeznek itt országos kép-MMMHMMMMa
